Az elsőfokú, nem jogerős ítélet megrovásban részesítette Babus Endrét, a HVG munkatársát, aki három nap gondolkodási időt kért a jogorvoslat ügyében, ügyvédje fellebbezett. 

Az eljárás alapját egy tavaly januári, Komárom-Esztergom megyei bírósággal foglalkozó cikk képezte, amely többek között arról szólt, hogy a bírák lassan dolgoznak, a bíróság csaknem csődbe jutott, akták tűntek el és kaotikus helyzet alakult ki. Babus Endre cikkének alapját egy olyan, addig nem publikált tanulmány képezte, amelyet a Magyar Tudományos Akadémia Jogtudományi Intézetének felkérésére készített az Eötvös Loránd Tudományegyemen oktató Fleck Zoltán jogszociológus.

A cikk nyomán a megyei bíróság elnöke számos bírósági eljárást kezdeményezett, többek között rágalmazás és becsületsértés miatt tett feljelentést. Ennek alapján a Központi Nyomozó Főügyészség meggyanúsította az újságírót és a tudóst, ám végül csak Babus Endre ellen emelt vádat a bíróság megrágalmazása és a megyei elnök becsületének megsértése miatt. A vádpontok közt szerepelt többek között az is, hogy a cikkben közöltek korábban a Bírósági Közlönyben napvilágot látott statisztikák, melyek a megyei bíróságok teljesítményét mutatták be.

Babus Endre az eljárás során mindvégig vitatta bűnösségét, többek között arra hivatkozott, hogy a közszereplőknek az Alkotmánybíróság szerint is tűrniük kell a kritikus véleményeket, bírálatokat, továbbá hogy a közéleti vitákat, illetve tudományos eredmények közlését nem lehet büntetőjogi eszközökkel korlátozni.

A HVG újságírója ugyanakkor nem vitatta, hogy az egyik vád tárgyává tett tényközlés, mely szerint a megyében bírói mulasztások miatt 32-en "túlülték" büntetésüket, téves következtetéseken alapult. 

Az elsőfokú ítélet szóbeli indoklásakor az eljáró bíró megjegyezte, hogy precedens értékű ügyről van szó, hiszen ismeretei szerint a bíróságokat ért kritika alapján az utóbbi évtizedekben Magyarországon nem indult büntetőeljárás.

A rágalmazás megállapítására a valótlan és a sértett megítélését negatívan befolyásoló tényállítás miatt került sor. A bíró szerint az sem menti az újságírót, hogy nem rosszhiszeműen járt el, illetve nem volt tudatában annak, hogy valótlan az a tudományos munkában szereplő adat, amit közölt.   

Ugyanakkor az ítélet szerint a váddal ellentétben nem valósított meg bűncselekményt az újságíró többek között akkor, amikor megfogalmazta azt a véleményét, hogy kaotikus viszonyok voltak a megye bíróságain, illetve hogy a megyei elnök nem érdemelt magas állami kitüntetést.

Babus Endre - aki ellen az eset kapcsán másik büntető eljárás is folyamatban van a Központi Nyomozó Főügyészségen - az utolsó szó jogán azt hangsúlyozta, hogy az Alkotmánybíróság szerint paternalista felfogásra vall, ha büntetőjogi eszközökkel akarják kordában tartani és öncenzúrára kényszeríteni a sajtót. Az újságíró hangsúlyozta azt is, hogy álláspontja szerint a vitatott cikk és az alapjául szolgáló tanulmány adatainak, megállapításainak nyilvánosságra kerülése és megvitatása fontos közérdek. Egy félreérthető mondat, egyetlen pontatlanság pedig nem valósít meg bűncselekményt.