Nem reagált a hvg.hu megkeresésére az Elephant Holding, amelynek a projektcége az Ibiza Építő Kft., így nem tudni, milyen lépéseket kíván tenni az elvi építési engedély jogerőssé vált hatályon kívül helyezése után. Új eljárást ugyan indíthat a cég, hogy a több éve a csepeli Kis-Duna-partra eltervezett, s 2007-től szerződésekkel lefektetett ingatlan-beruházást megvalósítsa, de az még évekig elhúzódhat, így kérdéses, hogy megéri-e emellett kitartania.

A hvg.hu beszámolt arról, hogy 2007-ben a csepeli Kis-Duna-partot nézte ki magának egy impozáns lakópark felhúzásához az izraeli befektetők által tulajdonolt Ibiza Kft. Amikor erről tudomást szereztek a Csepel királyerdei részén lakók, összefogtak a projekt megvalósítása ellen. Legfőbb kifogásuk az volt, hogy a kerület még érintetlen zöldterülete – egy park és a helyi strand – tűnne el, az a rész, amelyre ráadásul korábban az önkormányzat egy szabadidőközpontot ígért.

A kerület zöldövezeti területeire egyébként – elvileg – tilos volt a lakásépítés, a csepeli képviselőtestület azonban 2004-ben helyi rendeletben módosította a szabályozási tervet, mert a Budapest Gyógyfürdői és Hévizei Zrt-vel közösen szállodát, termálvizes uszodát tervezett oda. Az önkormányzat azonban nem jelentkezett a fürdőigazgatósági pályázatra, amikor az meghirdette a telket, így lecsúszott arról. Emiatt aztán később leült tárgyalni az Ibiza Kft.-vel, hogy a tervezett wellness-parkhoz nélkülözhetetlen termálvizes területhez hozzájusson. Ennek érdekében felajánlott a cégnek egy délebben fekvő ingatlant, s a csereszerződést alá is írták.

Az Ibiza a csereügylet bonyolítása idején elvi építési engedélyt kért mindkét ingatlanra, s beadta a lakóépület építését kezdeményező építési engedélyt is. A lakosok mindezek miatt létrehozták a Csepeliek a Kis-Duna-partért Egyesületet, s aláírást gyűjtöttek, illetve különböző akciókat, demonstrációkat szerveztek a zöldövezet megtartásáért. Tőlük függetlenül a Fővárosi Tervtanács sem javasolta a lakópark megvalósítását, mondván, hogy a Ráckevei-Soroksári-Duna-ágtól tájidegen, s a jogszabály szellemének sem felel meg.

Az építkezés ügye jogi útra terelődött, s a vita a felek között a hivatalokban folytatódott. A csereszerződés aláírása – 2007. április 26. – után két évvel jutott el odáig a dolog, hogy az elvi építési engedély ügyében megszülessen a jogerős döntés. A mérleg nyelve a civilek oldalára billent, ugyanis a Fővárosi Bíróság közigazgatási kollégiuma két héttel ezelőtt hatályon kívül helyezte az elvi építési engedélyt.

Az egyesületet képviselő Nyuzó Péter ügyvéd a hvg.hu-nak elmondta, hogy a bíróság kifogásolta azt, hogy az önkormányzat arra a telekre adta ki az engedélyt, amelynek ő a tulajdonosa. Az ítész egyúttal javasolta, hogy az összeférhetetlenség elkerülése végett a csepeli önkormányzat ne járjon el az ügyben. „Az Ibiza természetesen indíthat új eljárást, hogy megszerezze az elvi építési engedélyt, de mire abból lesz valami, akár öt-hat évet is eltelhet” – jegyezte meg Nyuzó Péter.

Az önkormányzat illetékese, Orosz Ferenc alpolgármester a kialakult helyzetről nem kívánt nyilatkozni, mondván, minden dokumentum – így az ezzel kapcsolatos április 16-i képviselő-testületi ülés jegyzőkönyve – megtalálható az önkormányzat honlapján. Ezek között szerepel egy, az Ibiza ügyvezető igazgatója, Lis Yan által 2009. március 11-én írt levél, amely arra hivatkozva, hogy az ingatlan-fejlesztést az önkormányzat és a szomszédok jelentősen akadályozták és hátráltatták, a cég nem zárkózik el a telkek értékesítésétől. Csakhogy a kft. az ingatlanok árán felül az önkormányzattól kéri mintegy egymilliárd forintos kárának a megtérítését is, és összességében körülbelül 1,2 milliárd forintra tart igényt. Ezzel szemben a képviselő-testület határozati javaslata a szerződés felbontása esetén csak az ingatlanok árának – 298 millió forintnak – a visszafizetését tartalmazza. A két összeg elég távol áll egymástól, így aztán előfordulhat az is, hogy a megegyezés létrejötte szintén éveket vehet igénybe.