Az Ab határozatában emlékeztetett arra, hogy az Országgyűlés 2009. június 29-én olyan törvényeket fogadott el, amelyek érintették az elrendelt népszavazás tárgyát. E törvények elfogadása a testület szerint olyan jelentős változásnak tekintendő, amely utólag érdemben befolyásolta a kérdés népszavazásra bocsáthatóságát, ezért az Alkotmánybíróság az Országgyűlés határozatát megsemmisítette, és az Országgyűlést új eljárásra utasította.
   
Az Ab határozatának indoklásában kifejtette: a népszavazás, kivételes jellegéből következően, a rendeltetését betölti akkor is, ha az Országgyűlés - a népszavazási kezdeményezésben megnyilvánuló választópolgári akaratot figyelembe véve, azzal lényegében megegyezően - törvényt alkot a népszavazás tárgyát képező kérdésben, s ezáltal a népszavazásnak az Országgyűlés döntését befolyásoló funkciója a népszavazás lebonyolítását megelőzően teljesül.
   
Az Ab kommünikéje szerint az országgyűlési határozat által népszavazásra bocsátott kérdés az országgyűlési képviselők számára az elszámolás nélküli költségtérítés nyújtotta kedvezmény megszüntetésére irányul. Az Országgyűlés a módosító törvények elfogadásával a választópolgárok kezdeményezésében foglaltaknak eleget tett azzal, hogy ezt az országgyűlési képviselőket megillető - ellenőrzés nélkül felhasználható - kedvezményt megszüntette. A törvény módosításával a költségtérítés megszűnt, s egyben az Országgyűlés a képviselők javadalmazását a személyi jövedelemadóról szóló törvény hatálya alá helyezte oly módon, hogy azzal szemben költségelszámolásnak a személyi jövedelemadóról szóló törvény általános szabályai szerint van mód.
   
Az Ab szerint az új jogi környezetben a kérdés a továbbiakban nem értelmezhető, nem állapítható meg egyértelműen milyen további jogalkotásra irányul, így az nem felel meg sem a választópolgári, sem a jogalkotói egyértelműség követelményének. A népszavazás rendeltetésével összeegyeztethetetlen, és a választópolgárok népszavazáshoz való jogát is sértené olyan kérdés népszavazásra bocsátása, amely "az egyértelműség hiánya miatt sem a választói akarat kifejezésére, sem az Országgyűlést terhelő jogalkotási kötelezettség tartalmának megítélésére nem alkalmas". A határozathoz Paczolay Péter és Trócsányi László alkotmánybírák írtak különvéleményt.
   
Április közepén az ország­gyű­lési képvise­lők 360 igen szavazattal elrendelték a Seres Mária által kezdeményezett népszavazást, amelynek kérdése a következő: "Egyetért-e Ön azzal, hogy az ország­gyűlési képviselőknek csak a bizonylattal alátámasztott elszámolható kiadásai után járhat költségtérítés?"
   
Az Országgyűlés június 29-én úgy döntött: jövőre megszűnik a képviselői költségtérítés, a képviselők a javadalmukból, azaz a bevételükből csak számlával igazolt költségeiket vonhatják le, és a képviselői javadalom a személyi jövedelemadó szabályai szerint adózik. 
   
A parlament az ehhez szükséges alkotmánymódosítást 340 igen szavazattal, 19 nem voks és 2 tartózkodás mellett szavazta meg, míg a képviselői juttatásokról szóló törvényt 341 támogató és 19 ellenző vokssal, 1 tartózkodás mellett fogadta el. 
   
Az új, 2010. január 1-jén hatályba lépő szabályok szerint az országgyűlési képviselők javadalmazása adóköteles: az alapdíj és a bizottsági vagy országgyűlési tisztségért járó pótdíj mellett jövedelemnek minősül a választókerületi pótlék és a lakhatási támogatás is. Ezek bevallása a képviselők felelőssége lesz, ebből számlák alapján írhatók le a költségek. Ha egy képviselő egyetlen számlát sem nyújt be, akkor teljes jövedelme adóköteles. 
   
A jövő évtől tehát minden képviselő saját maga döntheti el: nem gyűjt számlákat - ez esetben a bevételének 10 százalékát tekinti mindössze költségnek -, vagy nyilatkozik év elején, hogy számlákat gyűjt, és becslést készít arról, a bevételének hány százalékát tudja elszámolni az év folyamán.

Seres Mária: nyomást gyakoroltak az Alkotmánybíróságra a képviselők

Az országgyűlési képviselők trükközéssel megpróbáltak a költségtérítésükről szóló népszavazás elé menni, és nyomást gyakoroltak az Alkotmánybíróságra (Ab) - jelentette ki Seres Mária, a népszavazás kezdeményezője kedden Budapesten újságírók előtt.

Hozzátette: "ők 386-an erősebbek, mint mi 605 ezren (ennyien írták alá a kezdeményezést)". A kérdésére - mint mondta - nem született megoldás, az időközben megalkotott szabályozásban nincs kötelező téve, hogy az országgyűlési képviselő elszámoljon költségtérítésével.
   
Seres Mária közölte, számára elfogadhatatlan, hogy az Ab az Országgyűlés által júniusban elfogadott törvényekre hivatkozik a keddi határozatában. Szerinte jogellenes lépés volt az Országgyűléstől, hogy hozzányúlt a költségtérítéshez, "most amikor népszavazási kezdeményezés van róla". "Ezzel törvénytelen lépést követtek el" - állította.
   
Mint elmondta, az Ab egy 1997-es határozata szerint a népszavazási kezdeményezés alkotmányos védelem alatt áll, és semmiféle beavatkozás nem megengedett, még az Országgyűlés részéről sem. Az Ab a "saját határozatát nem vette most figyelembe". Véleménye szerint a nyomásgyakorlást a parlamenten belül kell folytatni. Ha a jelenlegi képviselők nem tudnak felülemelkedni saját anyagi érdekeiken, akkor új képviselőknek kell bekerülniük az országgyűlésbe - mondta.
   
Seres Mária közölte, tiltakozó akciót szerveznek az idáig vezető döntések ellen.