Év végére 10 százalék feletti munkanélküliséget jövendölnek elemzők, vagyis a következő hónapokban romlik majd a munkaerőpiaci helyzet. Vigasznak ugyan kevés, de tény, hogy mindez igazodik a nemzetközi trendhez. A megkérdezett szakemberek szerint ez egyáltalán nem meglepő, s 2010-re sem várják, hogy tíz százalék alá csökkenjen a munkanélkülisági ráta. Sőt.

A Központi Statisztikai Hivatal most nyilvánosságra hozott adataiból kiderül: az április-június átmeneti csökkenés után május-júliusban emelkedett a munkanélküliség. A 15 és 74 év közötti lakosságot monitorozó KSH 9,7 százalékos rátát jelzett, ami 407 ezer embert érint.

Az állástalanok száma régiónként különbözik. Tavasszal az Észak-Magyarországi Regionális Munkaügyi KÖzpont már 21,4 százalékos munkanélküliségről l számolt be lapunknak, s hozzáfűzték: a mostani - válság generálta - helyzet nagyon hasonlatos a kilencvenes évek közepén tapasztalthoz. Akkoriban a régióban 130 ezer álláskereső volt, most (vagyis áprilisban)  110 ezren vannak munka nélkül.  

© AP

Magyarországon munkanélküliségről szóló adatokat a kommunista hatalomátvétel után először 1986-ban lközöltek,   s néhány éven belül kiüresedett a már korábban is abszurdnak tetsző "közveszélyes munkakerülő" fogalma.  Felváltotta a realitásokat sokkal inkább leképező "tartós munkanélküli" megnevezés (azokat illetti, akik több mint egy éve vannak  állás nélkül). Ma már több mint másfél év a munkanélküliség átlagos időtartama.

A rendszerváltást aktusát követően, 1990 januárjábanban 23 ezer munkanélkülit tartottak nyilván, bár májusig a regisztrált üres állások száma még meghaladta a munkanélküliekét. 1989 és 1992 között a munkahelyek 30 százaléka megszűnt, közel egymillió ember veszítette el az állását. A regisztrált munkanélküliek száma Magyarországon 1993 februárjában tetőzött, akkor a 13, 6 százalékos adattal sokkolták az országot. A kilencvenes években - a '93-as csúcsot követően - csökkent a munkanélküliek száma, de így is 10 százalék körül mozgott, míg 1998 második felében 9 százalék körül állt.

Az álláskeresők száma abban az időszakban évről évre mérséklődött, a regisztrált munkanélküliek átlagos létszáma 2002 második feléig csökkent;  2002 utolsó negyedévében 5,9 százalékra esett,  ez pedig  - az akkori minisztériumi tájékoztatás szerint - kedvezőbb volt, mint a európai uniós országok átlaga. Innetől kezdve azonban lassan növekedett a munkanélküliek száma, 2005 végén már 7 százalék felett volt, 2006-ban pedig elérte 7,5 százalékot is.

2007 végén még kevésbé biztató adatokkal szolgálhatott a KSH: az áprilisától júniusig csökkenő munkanélküliségi ráta (7,5-ről csökkent 7 százalékra) megfordult és az év végére elérte a 7,7 százalékos szintet. Az is kiderült, hogy a munkanélküliek 45,8 százaléka egy éve vagy annál régebben keresett állást, s a munkanélküliség átlagos időtartama 16,7 hónap volt.

A következő évben felgyorsult a trend: bár 2008 első felében még 7,6 százalékos munkanélküliségről szóltak a híradások, 2009-et már 8,4 százalékos munkanélküliséggel kezdtük, ami 350 ezer embert érintett, ráadásul a munkanélküliség átlagos időtartama is növekedett: 18,1 hónap volt.

A válságtudattal indult 2009 első negyedévében már a tíz százalékot ostormolták a statisztikák, 66 ezerrel többen maradtak munka nélkül, mint 2008 végén, ami 403 ezer embert jelent, azaz  9,7 százalékot. Itt tartunk most.