A köztársasági elnök magyar belpolitikai kérdésekről, illetve a magyar-szlovák viszonyról tájékoztatta a német és a külföldi sajtó képviselőit. Az elnök - aki a 20 évvel ezelőtti határnyitás évfordulójával kapcsolatos megemlékezésre érkezett a Berlinbe - a Német Külpolitikai Társaság (DGAP) által rendezett háttérbeszélgetésen vett részt. Az 1955-ben alakult, mindenekelőtt külpolitikai kutatásokat és tanácsadást végző, a német politikai döntéshozókkal szoros kapcsolatban álló, szigorúan pártsemleges intézet rendezvényét rendkívüli érdeklődés előzte meg, azon csaknem félszáz német és külföldi újságíró volt jelen.

Sólyom László utalt arra, hogy Magyarországon léteznek radikális jobboldali mozgalmak és egy radikális jobboldali párt, a Jobbik képviselői helyeket szerzett az Európai Parlamentben. Ez a párt lényegében a cigány kisebbség elleni érzések felkavarásával vonz magához szavazókat, és ügyesen használja a médiát. Ennek része volt a Magyar Gárdának nevezett mozgalom, amelynek tagjai félelmet keltettek a cigány kisebbségben - jelentette ki az államfő. Emlékeztetett arra, hogy a Magyar Gárda mozgalmat a bíróság júliusban jogerősen feloszlatta.  A magyar szélsőjobb az érzelmek felkorbácsolásán túl nem adott semmilyen programot - jelentette ki, úgy vélekedve: a jövő évi választásokon az emberek elsősorban azt fogják mérlegelni, melyik párttól várható a gazdasági válság - és sok más nyomasztó probléma - megoldása.

Beszédében az államfő kijelentette: tudatában van annak, hogy az utóbbi években Magyarország inkább negatív hírekkel került be a nemzetközi sajtóba. Legutóbb a romákat célzó sorozatgyilkosság  befolyásolta erősen a Magyarországról alkotott képet. Emlékeztetett, hogy a gyilkosságok feltételezett tetteseit elfogta a rendőrség, és - ha valóban ők a felelősek - a bíróság el fogja ítélni őket.

Az elnök elismerte, hogy Magyarországról rossz benyomást keltenek az utcai zavargások képei vagy radikális jobboldali szervezetek felvonulása.  De meggyőződésének adott hangot, hogy Magyarországon a demokrácia nem kevésbé szilárd, és intézményei sem kevésbé működőképesek, mint akár Németországban vagy Franciaországban. Hangsúlyozta, hogy a szélsőségeket a túlnyomó többség elutasítja Magyarországon.

Sólyom szólt az európai integráció és a nemzeti kisebbségek viszonyáról. Emlékeztetett: elnökségének kezdete óta igyekezett világossá tenni, hogy az Európai Unió keretei között a kisebbségben élő magyarok egyszerre lehetnek lojális polgárai területi államuknak, és ápolhatják nyelvüket, kulturális hagyományaikat, kapcsolatukat a Magyarországon vagy másik szomszédos államban élő magyarokkal. Szerves kulturális egységről van szó,  ez azonban semmilyen körülmények között nem veszélyezteti a szomszédos országok mai határait. Sajnálattal kellett megállapítani - fűzte hozzá -, hogy ez az elképzelés értetlenségbe ütközik. Ismételten azzal a váddal kell szembesülnie, hogy Magyarország nem kívánja tiszteletben tartani földrajzi határait.

A köztársasági elnök szerint Magyarországnak tanulságként tudomásul kell vennie: a szomszédos országokban olyan érzékenységek léteznek, amelyeket - hiába nem tart ésszerűnek - tiszteletben kell tartania. Ez nem jelenthet önfeladást, hanem azt, hogy különös körültekintéssel kell a szomszédokkal való viszonyban eljárni. A másik tanulságként világossá kell tenni az EU tagállamai számára, hogy a nemzeti kisebbségek helyzete európai szinten kezelendő kérdés. Az uniónak fel kell ismernie, hogy ez a feszültségforrás veszélyes lehet az integrációs folyamatra - jelentette ki.    

Sólyom elismerte: ma az unió a kisebbségek helyzetéből adódó vitás kérdésekbe legtöbbször nem tud beavatkozni, mert hiányzik hozzá a megfelelő jogi eszköztár. Szavai szerint az unió helyesen járna el akkor, ha jogi és intézményi garanciákat teremtene a nemzeti kisebbségek számára. Az utóbbiak kapcsán fölvetette: megfontolandónak tartaná, ha az Európai Bizottság rendelkezne  a nemzeti kisebbségi ügyekért felelős biztossal.

A szlovák-magyar viszonyt érintő kérdésekre válaszolva Sólyom László a magyar kisebbséget sújtó, szükségtelen lépésként jellemezte a szlovák nyelvtörvényt, hangsúlyozva: az EU értékeit sértőnek tekinti, hogy megtagadták Szlovákiába történő belépését. A feszültség enyhítése érdekében előrelépést vár Bajnai Gordon magyar és Robert Fico szlovák miniszterelnök csütörtöki találkozójától. Utalt arra is: a maga részéről mindent meg kíván tenni a kialakult feszültség enyhítése érdekében, de államfői találkozóra nem hajlandó mindaddig, amíg Pozsony nem tisztázza a látogatásának megtagadásával kapcsolatban történteket.