A jelnyelv önálló, természetes nyelvként való elismerésének azért van jelentősége, mert a hallássérült emberek jelentős része számára nem a hangok, hanem a jelek, nem a beszélt és írott magyar nyelv, hanem a magyar jelnyelv a kommunikáció elsődleges eszköze - hangsúlyozta a politikus.
   
A javaslat a közigazgatási hatósági, a szabálysértési, a büntető, a polgári és egyes közjegyzői eljárások esetében azonos szabályok szerint teszi kötelezővé a jelnyelvi tolmács kirendelését. Korózs Lajos elmondta, az előterjesztés tartalmazza jelnyelv elismerésért, a jelnyelv oktatásának és a jelnyelven történő oktatásnak, valamint a jelnyelvi tolmács-szolgáltatásnak a szabályait.
   
Kitért arra, hogy Magyarország 2007-ben ratifikálta a fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló egyezményt, amely számos, a jelnyelvvel kapcsolatos kötelezettséget ró az országra. Hozzáfűzte: az egyezmény kimondja, hogy a nyelv fogalma magában foglalja a jelnyelvet és a nem beszélt nyelv egyéb formáit is, és a részes államok kötelezettségévé teszi a jelnyelvi tolmácsoláshoz való hozzáférés feltételeinek megteremtését.
   
A Szociális és Munkaügyi Minisztérium államtitkára kitért arra, hogy a javaslat megalkotását éveken át tartó komoly szakmai munka előzte meg.
   
Korózs Lajos az elmúlt időszak modellprogramjai, szakmai fejlesztései mára eljutottak arra a pontra, hogy további fejlődésük, egységes és működőképes rendszerré válásuk csak egy átfogó, konzisztens jogi szabályozás támogatásával valósítható meg.
   
Egy olyan törvény megalkotására van szükség, amely biztosítja a hallássérült és siket-vak embereket megillető nyelvi kommunikációs jogokat - fűzte hozzá.
   
A törvényjavaslat vitájában részt vett a maga is hallássérült Kósa Ádám, a Fidesz európai parlamenti képviselője, akinek jelnyelvi tolmács fordította a felszólalásokat.