A tíz kezdeményezés közül hat a rektorok, rektorhelyettesek, dékánok, dékánhelyettesek és tanszékvezetők összeférhetetlenségét szabályozta volna.

A kezdeményezések szerint nem tölthetnék be a fenti tisztségeket az Alkotmánybíróság (Ab) tagjai, az országgyűlési biztosok, az Állami Számvevőszék elnöke és elnökhelyettese, a Magyar Nemzeti Bank elnöke és alelnöke, a hivatásos bírók, valamint az ügyészek.

Az OVB azért nem hitelesítette egyik kérdést sem, mert valamennyi esetben jelenleg is törvény szabályozza az összeférhetetlenséget, így a kezdeményezők - mint mondták - "nyitott kapukat döngetnek". Halmai Gábor elnökhelyettes elmondta, az Ab-ről szóló törvény ma is kizárja, hogy a bírák ilyen tevékenységet folytassanak. Arra mutatott rá ugyanakkor, hogy ma is vannak alkotmánybírók, akik például tanszékvezetők, pedig szerinte ezt a törvény jelenleg is "megfelelően" tiltja. Jelezte: másik kérdés, hogy az Ab-nek van egy belső szabályozása, amely ezt mégis megengedi, szerinte "törvényellenesen".

Az OVB saját ügyében is döntést hozott, amikor elutasította azt a kezdeményezést, hogy a testület székhelye legyen Budapest, és hogy üléseiket a megyék székhelyén tartsák, negyedévenkénti váltakozással. Egy másik népszavazási kezdeményezés célja az lett volna, hogy az Ab székhelye ne Esztergom, hanem Budapest legyen. Ezt a kérdést azért nem hitelesítették, mert nem tartották országos jelentőségűnek az ügyet. Halmai Gábor megjegyezte azonban, hogy az Ab székhelye húsz éve "fiktív", mert csak egyetlen alkalommal hirdettek ki döntést Esztergomban, egyébként Budapesten üléseznek.