szerző:
hvg.hu
Tetszett a cikk?

Az Országgyűlés elfogadta az új vagyontörvényt. Eszerint a jövőben versenyeztetés nélkül lehet majd eladni az állami vagyont, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. alól pedig egy sor fontos állami céget visznek át a Magyar Fejlesztési Bankhoz. Utóbbi vezetésével a hvg.hu információi szerint Csányi Sándor egyik „jobbkezét”, Baranyay Lászlót bízzák meg.

Önálló ágazat lesz a nemzeti vagyonnal való gazdálkodás, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium lesz az állami vagyongazdálkodás kizárólagos ágazati irányítója és felügyelője, ha az Országgyűlés hétfőn elfogadja az új vagyontörvényt. Ennek értelmében megszűnik az állami vagyon feletti tulajdonosi jogokat eddig gyakorló Nemzeti Vagyongazdálkodási Tanács, a jogokat ezentúl a nemzeti fejlesztési miniszter, Fellegi Tamás gyakorolja majd a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. (MNV) útján. Az Állami Számvevőszék szerint az állami vagyon értéke 4599 milliárd forint.

Fontos cégeket tesznek az MFB alá

Az új törvény ugyanakkor az MNV alól kiszervez több fontos állami céget, amelyek így a Magyar Fejlesztési Bankhoz (MFB) kerülnek. Az MFB alá rakják a Magyar Export-Import Bankot, a Magyar Exporthitel Biztosítót, a Diákhitel Központot, az Állami Autópálya Kezelőt, a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztőt, a Kisvállalkozás-fejlesztő Pénzügyi Zrt.-t, a Magyar Turizmus Zrt.-t, az erdőgazdaságokat, a lóversenytársaságokat, a Bábolna Nemzeti Ménesbirtokot, az ITD Hungary Zrt.-t és a Regionális Fejlesztési Holdingot, pontosabban ezek vagyonkezelését.

A hvg.hu információja szerint az MFB élére Baranyay Lászlót nevezik majd ki, aki az első Fidesz-kormány idején már ült a bank elnöki székében. 1993 és 2002 között dolgozott a fejlesztési bankban, 2001 szeptemberétől vezérigazgatóként, jelenleg Csányi Sándor egyik „jobbkezeként” az OTP Ingatlan Zrt. tanácsadója. Annak idején a Medgyessy-kabinet rúgta ki az MFB-ből Baranyayt, akit aztán Erős János váltott. (Erős nemrégiben jelentette be lemondását, mondván: pozícióját az ország mindenkori kormánya bizalmi beosztásnak tartja.) Az első Fidesz-kormány idején, 2002-ben az MFB-nél 150 milliárd forintos veszteség keletkezett, amit aztán a Medgyessy-kormány volt kénytelen pótolni az államkasszából.

LMP: sűrűsödő titokerdő

A Fidesz által előterjesztett vagyontörvényt a leghevesebben az LMP támadja, mert szerintük nem teszi átláthatóbbá az állami vagyongazdálkodást és a külső ellenőrzést. Hiába kérte például az ellenzéki párt módosító javaslatokban, hogy a jövőben is maradjon meg az Állami Számvevőszék (ÁSZ) joga az MNV felügyelőbizottsági elnök megnevezése, sem ezt, sem azt sem tudták elérni, hogy az állami vagyongazdálkodásért felelős miniszter negyedévente számoljon be a parlamentnek, illetve azt, hogy bizonyos erdőgazdálkodási társaságok és a közúti infrastruktúra-fejlesztés ne kerüljenek át a MFB alá.

Az új vagyontörvény szerint a pártok sem delegálhatnak tagokat az MNV felügyelőbizottságába, ellenben ezentúl verseny nélkül lehet állami vagyont átruházni és eladni. Ezzel kapcsolatban az egyik LMP-s képviselő, Scheiring Gábor elmondta: a Fidesz "ugyanazt kezdi és ugyanazt folytatja, ahol 2002-ben abbahagyta, sűríti azt a titokerdőt, amely alapvetően felel azért, hogy a magyar állampolgárok és a politika közötti bizalmatlanság fennáll és egyre jobban erősödik".

Bármennyit kereshetnek az állami cég vezetői

A most elfogadott törvény értelmében október elsejétől nem maximálnák az állami cégvezetők fizetését. Az új vagyontörvény ugyanis hatályon kívül helyezi azt a rendelkezést, amely kimondta, hogy az állami cégvezetők havi díjazása legfeljebb a Magyar Nemzeti Bank elnöke évi összes keresete egytizenkettedének egynegyede lehet, azaz jelenleg mintegy kétmillió forint.

Az Országgyűlés gazdasági és informatikai bizottsága múlt keddi ülésén egyébként az ellenzéki javaslatok közül a bizottsági tagok csak a Jobbik módosító javaslatát támogatták, amely csak a törvényjavaslat pontosítását, nyelvtani és jogszabály-szerkesztési hibák kijavítását tartalmazta.

Mi volt eddig?

A legutóbbi, 2007-ben hatályba lépő vagyontörvény az állami vagyon feletti tulajdonosi jogokat és kötelezettségeket a most megszüntetendő Nemzeti Vagyongazdálkodási Tanácsra ruházta át; a tanács a feladatait a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) Zrt. útján, annak ügyvezető szerveként látta el, tagjait a kormányfő javaslatára az államfő nevezte ki. Az akkori törvényjavaslatot is meglehetősen rövid idő, alig több mint egy hónap alatt fogadta el a Ház, igaz, akkor elsősorban a koalíciós pártok között volt vita. Az ellenzék akkor azt hangoztatta, hogy a jogszabály a maradék közvagyon kiárusítására ad lehetőséget.

A régi vagyontörvényt sokan szintén felemásnak tartották, mert a tartós állami tulajdonban maradó vagyontárgyak körének szűkítésével lehetőséget adott a maradék közvagyon ellenőrizetlen értékesítésére, s az Országgyűlésnek akkor sem volt semmilyen ráhatása a magánosításra. Többen aggályosnak tartották a kincstári és a vállalkozói vagyon egy piaci szervezetbe integrálását is, mondván, az egyik hosszú távú megőrzést, a másik hatékony vagyonkezelést igényel.

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!