A jelölőbizottságot a parlamenti képviselőcsoportok egy-egy tagja alkotja, szavazatuk azonban nem egyforma súlyú, hanem az egyes frakciók mandátumainak számával arányos. A jelölőbizottság akkor is létrejön, ha valamelyik képviselőcsoport nem vesz részt a procedúrában.

"A jelölőbizottság tagjai az országgyűlési képviselőcsoportok egy-egy képviselője. A képviselő a szavazati joggal (...) akként rendelkezik, hogy a képviselők között a szavazati arányok a képviselőcsoportot a döntés időpontjában megillető mandátumok arányában oszlanak meg" - tartalmazza a javaslat. A tagokra a képviselőcsoportok vezetői tesznek ajánlást úgy, hogy minden képviselőcsoport egy tagot ajánlhat. A jelölőbizottság elnökére a kormánypárti, alelnökére az ellenzéki képviselőcsoportok a bizottsági tagságra jelöltek köréből terjesztenek elő javaslatot. A jelölőbizottság elnökének, alelnökének és tagjainak

"A jelölőbizottság akkor is megalakul, ha valamelyik képviselőcsoport nem vesz részt az ajánlásban, illetve jelölésben, az országgyűlési arányoknak megfelelő szavazati arányok azonban ilyenkor is változatlanok maradnak. Az ekként megválasztott jelölőbizottsági tagok ebben az esetben is az őket jelölő országgyűlési képviselőcsoport létszámának megfelelő mértékű szavazattal rendelkeznek" - olvasható az indítvány szövegében. A javaslat megfogalmazása gyors eljárást vetít előre, ugyanis az országgyűlési határozat hatályba lépését követően a képviselőcsoportok vezetői "haladéktalanul" javaslatot tesznek a jelölőbizottság tagjaira és a határozat hatályba lépését követő ülésnapon az Országgyűlés szavaz a jelölőbizottság tagjairól. A jelölőbizottság megbízatása tagjainak megválasztását követő alakuló üléssel kezdődik és a jelölési eljárás eredményes befejezéséig tart.