A konferencia napirendjén az a kérdés szerepel, hogy miként reagáljon a bankvilág a politika részéről vele szemben formálódó megszorításokra, stabilizációt erősítő intézkedéseire. Ebbe a kérdéskörbe illeszkedett bele a magyar kormányfő beszéde, mint olyan politikusé, aki pár napja meghírdetett gazdasági akciótervében kulcsszerepet szánt a pénzintézetek rendkívüli megadóztatásának.

Orbán Viktor a politika legfontosabb teendőjének a közjó fenntartását nevezte még a válság idején is. A kilábalást szerinte káros lenne ideológiai alapon közelíteni, a legjobb társadalmi formának a kapitalizmust, annak is legellenállóbb, életképesebb változatának az angolszász kapitalizmust nevezte, aminek nem  megszüntetésére, hanem korszerűsítésére van szükség. Szerinte a politikus feladata a cselekvés, méghozzá a halogatás nélküli azonnali reakció. Ő ezért hozott oly sok intézkedést kormányzásának eddigi két hetében, mondotta, s ezért gondolja azt, hogy az athéni kormány lassú reakciója az okozója a görög válságnak. Orbán, aki a délelőtt folyamán találkozott Werner Faymann osztrák kancellárral is, beszédében hangoztatta, hogy Európa mindig akkor vált erőssé és egységessé, ha egy célért szálltak síkra a kontinens országai. Ilyen volt a második világháború utáni újjáépítés, az európai közösség felállítása, később kibővítése. Szerinte ez a folyamat a végéhez közeledik, most az új teendő a demográfiai gondok leküzdése. Erre a bevándorlás Orbán szerint nem megfelelő módszer, ahogyan azt a történések mutatják. Ehelyett a családot, s a családi vállalkozást kell középpontba állítani, a népszaporulatot és a munkahelyeket is erősítendő.

A magyar miniszterelnök, aki az ebédet magasrangú bankárok, köztük Josef Ackermannak, a Deutsche Bank elnökének, s a házigazda Erste Bankcsoport vezetőjének, Andreas Treichlnek a társaságában töltötte, sajtóértekezletén elismerte, hogy a pénzemberek nem tetszésüknek adtak hangot a tervezett bankadóval kapcsolatosan. (Az Erste első embere a HVG-nek úgy fogalmazott, hogy „már túl van a sokkon”, s ilyen döntéseket a politika nem hozhat egyedül, csakis közösen tárgyalva.) Orbán szerint a bankvilág támogatására Magyarországnak nagyon nagy szüksége van, vele egyetértésben kell az adó ütemezéséről tárgyalni. A HVG kérdésére, hogy az ütemezés esetleg az idei évre tervezett 200 milliárd forintot is veszélybe sodorhatja, a kormányfő határozott nemmel válaszolt. Ugyanakkor jelezte, hogy még nem dőlt el, hogy a 200 milliárdos összeg mihez viszonyítva értendő, mint ahogyan az sem, hogy pontosan miféle pénzintézetekre terjed ki az extra adó. Az ezirányú tárgyalásokat Matolcsy György vezeti, aki egyébként szintén a főbankári asztalnál foglalt helyet. (Miként Szapáry György is) Orbán szerint a pénzintézeteket belátóbbá teszi, ha látják az alagút végét, ha tudják, hogy a megszorítások csak három évig tartanak.

Beszédében Orbán a világ legígéretesebb részének nevezte Közép-Európát, s hangoztatta, hogy a térség növekedésébe Magyarországnak ismét fontos szerepet kell vállalnia. Ügyes kommunikációját követően magyar újságíróknak tartott sajtóértekezletén kijelentette, hogy nem kommunikációs hiba okozta a magyar gazdasággal szembeni nemzetközi bizalmatlansági hullámot, annak valójában az volt az oka, hogy a költségvetési hiány május végére elérte az év végére tervezett hiány 87 százalékát.