A közlemény szerint a kiömlő iszap 800 hektáron árasztotta el a környező területeket. Az iszapömlés oka az volt, hogy átszakadt a közeli timföldgyár zagytározójának a gátja. A tározóból kiömlő vörösiszap - egy lúgos kémhatású vegyi anyag - 500 házat öntött el. A szerencsétlenségben négyen meghaltak, három embert még keresnek és több mint 150 ember megsebesült, jelenleg 11 ember állapota súlyos vagy életveszélyes. Sokan fedél nélkül maradtak és mindenüket elvesztették a tragédiában.

A magyar kormány összehangolt munkával dolgozik a vörösiszap-katasztrófa elhárításán - szögezi le a közlemény. A vörösiszap szennyeződés - amelynek helyszínét csütörtökön bejárta Orbán Viktor miniszterelnök is - lúgos kémhatást okozva a környező folyóvízbe jutott. A katasztrófavédelem szakemberei a katasztrófa bekövetkezése után azonnal megkezdték a folyók védelmét: a lúgos hatás csökkentése és ezáltal a folyók vízminőségének védelme érdekében gipszet és bioecetsavat mosnak a Marcal folyó vizébe, valamint fenékküszöbök épülnek azért, hogy csökkentsék a vízáramlási sebességét és ezáltal ki lehessen ülepíteni a víz által szállított nehézfémekkel szennyezett iszapot. Az azonnali és intenzív védekezés ellenére nem sikerült megakadályozni a Marcal szennyeződését, ugyan a folyó pH-értéke csütörtök hajnalra 10 körüli értékre csökkent, de a Marcalban az összes hal kipusztult és a növényzetet sem lehet megmenteni.

A Marcal folyón keresztül a Rába folyóba csütörtökön hajnali 3 óra körül jutott el a szennyeződés, a pH-érték a szakemberek szerint ekkor már 10 alatti értéket mutatott. A Mosoni-Dunát csütörtök délelőtt, 9,3 pH-értékkel érte el a vörösiszap. A vörösiszap-szennyeződés tehát a Marcal, a Rába, majd a Mosoni-Dunán keresztül csütörtökön elérte a Duna főágát is 8-9 PH értékkel. A Dunához érve azonban a folyóvíz lúgos kémhatása folyamatosan és jelentősen csökken, a szakemberek továbbra is rendszeresen figyelemmel kísérik a víz szennyezettségét - hangsúlyozza a VM. A minisztérium leszögezi: a Magyarországon előállított élelmiszerek teljesen biztonságosak. Kizárólag a vörösiszap által elöntött térségben élők nem fogyaszthatják a kertjükben termelt élelmiszert.

A kormány a katasztrófa elhárítása érdekében azonnal megalkotta a szükséges kormányrendeleteket és összhangban dolgozik a rendőrség, a honvédség, a katasztrófavédelem és az egészségügy az érintett területen. A szakemberek jelenleg a legfontosabb munkálatokat végzik: a töltésszakadás lokalizálását, a tározók megerősítését, a lakosság ellátását, a szennyezett felületek semlegesítését és az élővíz szennyezéseinek csökkentését végzik. A tározó gátjait megerősítették és egy 24 órás őrséget működtetnek annak érdekében, hogy még egyszer ne szakadhasson át a gát és ne ömöljön ki több vörösiszap a tározóból.

Radioaktív sugárzásveszély sehol nincsen, mert a vörösiszap sugárzása messze a megengedett egészségügyi határérték alatt van. A Magyar Tudományos Akadémia szakértői csoportja megállapította, hogy a vörösiszap nehézfém-tartalma nem közelíti meg a megengedett egészségügyi határértéket, ólomtartalma kevesebb, mint a normál talajoké. Az első vizsgálatok alapján megállapítható, hogy az elöntött falvakban az ivóvizet nem érte el a szennyeződés, de a szakemberek folyamatosan ellenőrzik az ivóvíz állapotát is.

Orbán Viktor miniszterelnök úgy látja, hogy a katasztrófa sújtotta terület egy részén nincs értelme a helyreállításnak. Biztosította az embereket arról, eldönthetik, hogy a kármentesítés után vissza költöznek-e eddigi lakóhelyükre, és ha nem, akkor meg kell találni számukra a megfelelő megoldást. Ez azt jelenti, hogy nyitni kell nekik egy új területet a faluban, hogy ott építsenek házakat és ott folytassák az életüket. A kormány álláspontja szerint a tragédiát nem katasztrófa, hanem vélhetően emberi mulasztás okozta, ezért a felelősöket meg kell keresni. A Belügyminisztériumhoz tartozó Nemzeti Nyomozó Iroda nyomozást indított speciális nyomozócsoporttal az ügy kiemelt súlyára és összetettségére tekintettel. Halált okozó, foglalkozás körében elkövetett gondatlan veszélyeztetés gyanúja miatt indult nyomozás. Vizsgálják azt is, hogy a veszélyes anyagot tartalmazó tározót működtető cég mindenben szabályosan járt-e el, megtörténtek-e például a megfelelő ellenőrzések. A vörösiszap tározó egy magáncég, a Magyar Alumínium Termelő és Kereskedelmi Zrt. (MAL) tulajdonában, üzemeltetésben áll.

Magyarország köszönetét fejezi ki a nemzetközi szervezeteknek, államoknak, amelyek segítségüket ajánlották fel. Többek között Ausztriából, Indiából, Japánból, Franciaországból, Csehországból, Szlovákiából, Szerbiából, Németországból, Kanadából, Svájcból, Romániából, Lengyelországból, Luxembourgból,  Belgiumból, Spanyolországból, az USA-ból és az Egyesült Királyságból érkezett hazánknak a vörösiszap-katasztrófa elhárítási munkálataihoz. A megkeresésekben ásványvizet, jódtablettát, kármentesítési eljárásokat, és eszközöket ajánlottak föl, valamint katonák, kutatócsapat illetve toxikológiai szakértők segítségét.

Az iszaptározó, ahonnan a vörösiszap kiömlött, Budapesttől 160 kilométerre található Ajka település közelében. A katasztrófa tehát lokális és nincs káros hatása a távolabb fekvő területekre nézve. Így a legkedveltebb magyar turistacélpontok - mint például Budapest illetve Pécs, Európa Kulturális Fővárosa - a katasztrófában semmilyen módon nem érintett. A külföldről érkező vendégek fogadására változatlanul rendelkezésre áll a teljes turisztikai infrastruktúra.