Az ombudsman hétfői közleményében egyebek mellett arra hívta fel a figyelmet, hogy akik valamilyen "alkalmatlanság" miatt nem vehetnek részt a nevelőszülői képzésen, azok e döntés ellen nem tudnak jogorvoslattal élni. Szabó Máté szerint a szabályozás megfelelő módosításával együtt érvényesülhetne a gyermekek védelemhez és gondoskodáshoz, a családban nevelkedéshez, valamint a nevelőszülőnek jelentkezők tisztességes eljáráshoz és jogorvoslathoz való joga is.

Az ombudsman az után adott ki közleményt, hogy vizsgálatot folytatott a nevelőszülői hálózatot működtető szakszolgálat eljárásával kapcsolatban, amikor az egyik panaszos nem vehetett részt a nevelőszülői képzésen, és a jogorvoslat lehetőségével sem élhetett.

A közlemény emlékeztet arra, hogy a Fővárosi Önkormányzat nevelőszülői hálózatot működtető Területi Gyermekvédelmi Szakszolgálatának eljárását az ombudsmannak adott válaszában a korábbi szociális és munkaügyi miniszter még jogszerűnek minősítette. Ezzel jelentésében Szabó Máté egyetértett, ám a szabályozásban több ellentmondást is talált. A biztos szerint az állam kötelezettsége hogy világos, következetes, egymásra épülő feltételrendszer teljesítését írja elő a nevelőszülőnek jelentkezők számára. A gyermekvédelmi törvény objektív feltételeket szab, és megköveteli a jelentkező személyiségének, egészségének és körülményeinek alkalmasságát is.

Az állampolgári jogok biztosa szerint azonban a nevelőszülői alkalmasság megállapításával kapcsolatos szabályozás hiányos, ami nem egyeztethető össze a tisztességes eljáráshoz és jogorvoslathoz való joggal. A panasz vizsgálata során kiderült, hogy két, "együtt nehezen értelmezhető" miniszteri rendelet okoz bizonytalanságot. Nincs például szabályozva, mi történjék akkor, ha a nevelőszülői hálózatot működtető intézmény valamelyik előírt feltétel hiányában úgy dönt, hogy a jelentkező nem alkalmas. Nem tartalmazza a jogszabály, hogy a döntést milyen formában és tartalommal kell közölni a jelentkezővel, hogy egyáltalán indokolni kell-e és nincs rögzítve a jogorvoslat lehetősége sem. Nem világos továbbá az sem, hogy jelentkezhet-e a nevelőszülői tanfolyamra az, akit a működtető ugyan nem talált alkalmasnak, de akinek alkalmasságát a kötelező döntés-előkészítő programot vezető oktatók egy másik miniszteri rendeletnek megfelelően korábban már megállapították.

Szabó Máté a problémák gyökerét abban látja, hogy a hiányos és ellentmondásos jogi szabályozás miatt a nevelőszülői hálózatok működtetői - szakmai és jogállási profiljuktól eltérő módon – kvázi hatósági jogköröket gyakorolnak: érdemi ügyben foglalnak állást, alkotmányos eljárási jogi garanciák nélkül.