Valószínű, hogy egyfajta holdingot alakítanak ki, amelynek része lenne az Alkotmánybíróság, a Legfelsőbb Bíróság, valamint az újonnan felálló úgynevezett közigazgatási bíróság is - írja a Népszabadság. Ez utóbbi feladata elsősorban a közigazgatással összefüggő peres eljárások lefolytatása lenne. Feltehetőleg ennek a holdingnak lesz egy csúcsvezetője is.

A lap információi szerint Szájer József EP-képviselő koordinálásával zajlik a Fideszben a tervezés arról, hogy a bírósági szervezetet milyen módon lehetne átalakítani, s mi lehet az Alkotmánybíróság (AB) szerepe, de a párton belül a hivatalos álláspont még nem alakult ki erről. Az - írja  Népszabadság - biztosnak tűnik, hogy lesz önálló közigazgatási bíróság (ez a közigazgatási viszonyokból eredő jogviták eldöntésére, a közigazgatási hatóságok intézkedései s határozatai által okozott sérelmek orvoslására rendelt testület), és az is igen valószínű, hogy az AB-t nem rendelik a Legfelsőbb Bíróság (LB) alá, vagyis nem lesz annak egyik kollégiuma.

A Népszabadság fideszes forrásai szinte biztosra veszik, hogy nem fogják visszaállítani az AB teljes hatáskörét azt követően sem, ha véget ér a „gazdasági szükséghelyzet” , egy elképzelés szerint például az LB-t, a létrejövő új közigazgatási bíróságot és az AB-t valamilyen közös rendszerbe illesztenék. Ez viszont egymás mellé rendeltséget jelentene, és mindhárom testület megőrizné önállóságát, viszont az így kialakítandó szervezet fölé egyetlen közös vezetőt állítanának. Lehetséges tehát – és ezt más, az új alkotmány előkészítésében közreműködő informátoraink is megerősítették –, hogy egyfajta sajátos „igazságszolgáltatási holding” jönne létre, annak valódi célját illetően azonban még csak találgatni lehet. Amennyiben a közös irányítás csupán a működési feltételek biztosítására terjedne ki, az ötlet akár támogatható is. Ha azonban a közös vezető az egyes szervezetek érdemi, tehát ítélkező tevékenységébe is beavatkozhatna, az ellentétes lenne a bírói függetlenség elvével és sérthetné az AB autonómiáját is.