– Szögi Lajos nem volt katolikus, de ha az lett volna, szentté lehetett volna avatni. Sokszor mondják: nincs pótolhatatlan ember, pedig ő az volt. Tényleg lehetetlen pótolni: négy éve nem találunk a helyére megfelelő embert az oktatóközpont élére. Soha nem szólt egy hangos szót, példás családapa volt. Vitáink voltak – de hol nincsenek viták? És ő mindig igyekezett megoldani a problémákat. Még egy olyan anyagi természetű ügyet is elsimított, amiről most nem akarok beszélni, de amit senki sem gondolt volna, hogy el tud rendezni.

Stiller Ákos

Nyugdíjas tanárnő beszél. Vértes Imrénét szakköri foglalkozáson értük utol, a modern és szépen karbantartott Találkozások Házában. Itt, a tiszavasvári művelődési házban működik a „Bölcs Baglyok Szögi Lajos Természetvédelmi Oktatóközpontja”, amely jövőre ünnepli negyvenéves fennállását. A központ felvette a 2006-ban Olaszliszkán gyermekei szeme láttára agyonvert tanár, Szögi Lajos nevét. A „Tanár úr” már gyerekkorában járt az oktatóközpont szakkörébe, és amikor elvégezte a nyíregyházi főiskolát, visszatért szülővárosába. Itt kapott állást a Kabay János Általános Iskolában, majd immár tanárként is bekapcsolódott az oktatóközpont munkájába.

Tragikus fordulat

Az óriási megbecsülésnek örvendő „Tanár úr” tragikus halála döntően megváltoztatta a közhangulatot a városban. Az bizonyos, hogy már Szögi temetésekor kezdett kiéleződni a viszony romák és nem romák között. „Az itteni cigányok akartak koszorút hozni a temetésére, de lebeszélték őket róla, azt tanácsolták nekik, maradjanak otthon” – idézi fel egy névtelenséget kérő tiszavasvári nő. Később viszont annyira féltek a város keleti felén élő oláhcigányok, hogy kaszával, kapával felszerelkezett őrséget állítottak a telepük szélére. Különösen, amikor a Magyar Gárda esetleges bevonulásáról érkeztek hírek.

– Szögi Lajos halála, na meg az „Út a munkához” közmunkaprogram sikertelensége és az országos közhangulat megváltozása, a baloldali kormányzat botrányai vezettek ahhoz, hogy mára egyetlen szocialista sincs a város képviselőtestületében – mondja a helybeli politikai elit egyik tagja. Ő szintén nem mert névvel nyilatkozni a hvg.hu-nak.

Az Alkaloida leépülése

Pedig az Alkaloida Vegyészeti Gyár miatt iparvárosnak is nevezhető településen 2006-ig mindig magabiztosan nyerték a szocialisták a választásokat. (Ekkor vonult vissza Sulyok József, aki 1981-től irányította a települést – előbb tanácselnökként, majd polgármesterként.) Mindazonáltal Tiszavasvári már négy éve is végrehajtott egy komoly váltást: az őszödi beszéd nyilvánosságra kerülése után, 2006-ban fideszes támogatású független polgármestert választottak, Rozgonyi Attila azonban 2010-ben már sikertelenül jelöltette magát újra. Időközben a helyi Fidesz is bomlásnak indult.

Stiller Ákos

A korábban Párizsban tudományos-technológiai és pénzügyi diplomataként dolgozó, jelenleg Mogyoródon élő Rozgonyi viszont úgy látja: Tiszavasváriban a legfőbb baj az, hogy a civil társadalomnak nincs elég ereje. Elsősorban az önkormányzattól független munkahelyekre, beruházásokra lenne szüksége a városnak. Az önkormányzat messze a legnagyobb foglalkoztató, háromszor annyi (1200-1300) állást ad a városban, mint az utána következő második legnagyobb munkaerő-piaci szereplő, vagyis a húsüzem. Ebből következik, hogy többé-kevésbé minden család az önkormányzattól függ, ezért a véleményüket is nehezen mondják el az emberek.

Az Alkaloida gyógyszergyár is ma már csak a harmadik helyen áll a munkaadók között, ami azért szomorú Rozgonyi szerint, mert egykor a megye legintellektuálisabb városa volt Tiszavasvári: Nyíregyházánál is nagyobb volt itt az értelmiségiek aránya az összlakossághoz képest, ám a gyógyszergyári mérnökök, vegyészek, műszakiak többségükben elhagyták a települést.

Csak a morfin…

Az Alkaloida húsz éve még kétezer embert foglalkoztatott, ma a gyárban már csak három-négyszáz ember dolgozik. A korábbi jugoszláv miniszterelnök és egyben amerikai milliomos, a szerb származású Milan Panics akkori cége, az ICN szerezte meg 1996-ban a magyar vállalatot, majd végül egy indiai vállalat, a Sun Pharma lett a tulajdonos. „Panicsnak is csak a morfin kellett” – mondja valaki, utalva arra, hogy a környéken termesztett mák felvásárlásából állít elő különböző vegyületeket a gyógyszergyár.

Stiller Ákos

Mára a helyzet annyiban súlyosbodott, hogy az Alkaloidától és az ahhoz kapcsolódó cégektől elbocsátott emberek – akár magyarok, akár romák – egymást „tapossák” a városban megmaradt munkahelyekért. Ebben a helyzetben irritáló volt a közmunkások foglalkoztatása. „Az emberek látták, hogy az Út a munkához program résztvevői nem csinálnak semmit, csak támasztják a lapátot, erre nem akartak több pénzt kidobni” – jegyzi meg az egyik névtelenséget kérő, befolyásos helyi közéleti ember. Szerinte ezért futott be a Jobbik a legerősebbnek. „Ez még őket is meglepte” – mondja egy másik helybeli „szakértő”.

A jobbikos polgármester magyarázata

Fülöp Erik

Stiller Ákos

Más a véleménye a település frissen megválasztott jobbikos polgármesterének. „Két-három évvel ezelőtt Császár József, a Fidesz egyik legbefolyásosabb személyisége a Jobbikhoz csatlakozott, és ő sokat segített a radikális párt helyi programjának kidolgozásában” – mondta Fülöp Erik a hvg.hu-nak. Fülöp szerint ennek a visszafogottabb, a hangzatos ígéreteket tudatosan kerülő programjuknak köszönhetik az idei önkormányzati választásokon a sikert.

A program a korábbi ígérgetések után most csak a belvíz- és csapadékvíz-elvezetésre koncentrált – a nagyobb beruházások közül kizárólag ezt hangsúlyozták, hiszen ez a gazdákat érintő egyik legfontosabb ügy. A jogász végzettségű, a választásokig gyámügyi előadóként a polgármesteri hivatalban dolgozó új városvezető azt is hangsúlyozta, hogy Szögi Lajos halála után a nagy pártok figyelmen kívül hagyták a romakérdést és az általa „cigánybűnözésnek” nevezett fa- és színesfémlopásokat. Ez is népszerűbbé tette a Jobbikot szerinte.

Százhektáros erdő tűnt el

A város mellett százhektáros erdő tűnt el – magyarázzák többen is, a városban járva. Az oláhcigány telepen megkérdeztük, hogy ott mivel fűtik a nyomorúságos putrikat, kalyibákat. „Fával” – volt a válasz. De állandóan megbüntetik őket – panaszkodtak az ott élők. Szerintük 20-30 ezer forintos bírságot is kiszabnak néhány letört gallyért a hatóságok. Az erdő mindenesetre eltűnt, amire a Széles és a Keskeny utcában lakó romák azt mondják, szeretnének inkább tűzifát kapni, ha már máshol van ilyen „ingyenes osztogatás”.

– Az Európai Parlament megválasztásakor, 2008-ban még csak ezer szavazatot kaptunk, 2010-ben az országgyűlési voksoláskor már valamivel több, mint kétezret, most októberben, az önkormányzatin pedig már 2700-at – jegyzi meg Fülöp Erik. A jobbikos polgármester beszámolt arról, hogy türelmi zónát jelöltek ki a város határában, a Fehértói út környékén. Ide akarják a városi prostitúciót kiszorítani. Szeretnének mihamarabb fellépni az uzsorások ellen is – például az APEH-nél vagyonosodási vizsgálat kezdeményezésével.

Ezután következik az egyik legnehezebb feladat: rendezni akarják a cigánytelepeket. A közegészségügyi, építésügyi és más hatósági szabályok betartását akarják megkövetelni a város összes lakójától, különben bírságolni fognak. Éppen ezért tervezik egy városőrség felállítását is. Szeretné a polgármester, ha a cigányoknak is lenne munkájuk vagy legalább a saját önellátásukért tennének valamit: ehhez közösségi erdőt akarnak kialakítani az önkormányzati területeken, továbbá 50 hektárnyi szántóföldet – amely az önkormányzat tulajdonában van – is megműveltetnének a romákkal.

Stiller Ákos

Sorozatunk második részében egy pozitív példát mutatunk be a tiszavasvári romák integrálására, felzárkóztatására. Ugyancsak elemezzük a legszegényebb részek furcsa szavazási eredményeit a 2010-es önkormányzati választásokon.