2010 nyara-ősze óta egyre több településen kellett megtiltani a koporsós temetést, mert a talajvízszint magasabb volt a határértéket jelentő két és fél méternél - mondta Kari Irén, a megyei temetkezési vállalat igazgatója pénteken. 

Mezősason, Zsákán, Nagyrábén és Tégláson egyáltalán nem lehet koporsóban temetni, míg Balmazújváros és Hajdúsámson temetőinek csak a magasan fekvő részein engedélyezik ezt a temetési formát.

Kényszerhamvasztás

Elmondta: főleg a bihari térségben súlyos a helyzet, hiszen van, ahol már fél éve csak hamvasztással lehet temetni. "Ez egy falusi, a hagyományokhoz erősen ragaszkodó környéken óriási megrázkódtatást jelent az embereknek, különösen a vallásosaknak" - mutatott rá az igazgató, hozzáfűzve, hogy sok helyen emiatt feszültté is vált a helyzet.

Az emberek nem értik, hogy miért nem lehet hamvasztás nélkül megtartani a "rátemetéseket", tehát amikor a családtagokat helyezik közös sírba, és így nem kell mélyre ásni. Egy törvényi változás következtében a tilalom elrendelése nem az ÁNTSZ, hanem a jegyzők hatásköre, az emberek haragja azonban sokszor a temetkezési vállalaton csapódik le  - mondta.

Szavai szerint 2006 óta nem kellett a megyében hasonló tilalmat elrendelni, az akkori tiltás is csak Hajdúsámson köztemetőjének egy részét érintette. Az igazgató nem tudta megmondani, hogy hány település kerülhet hasonló helyzetbe. Felhívta a figyelmet arra, hogy vízzáró réteggel ellátott sírboltok vagy kripták építése jelenthet hosszú távú megoldást.

Bara Sándor, a Tiszántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság vezetője pénteken az MTI-nek elmondta: a csapadékos időjárás ellenére nem növekedett számottevően a belvízzel elöntött területek nagysága. A Tiszántúlon mintegy 455 négyzetkilométer áll víz alatt, három védelmi szakaszon harmadfokú készültséget tartanak fenn.