A napilap szombati számában megjelent cikk ismereti, hogy ez a távhőár - a helyi távhőcégekre általában is jellemző sajátos önkormányzati alkuk miatt - a fővárosban nem egyezik meg a hivatalos "hatósági" árral.

A Budapesti Városüzemeltetési Központ (BVK) tájékoztatása szerint a lakossági távhő és meleg víz "hatósági" ára március elsejétől gigajoule-onként nettó 3549 forintról 3521 forintra csökken, ami a Népszabadság számításai szerint áfásan 3726, illetve 3697 forintot jelent. 

Azonban - hívják fel a figyelmet - tavaly az önkormányzati választások előtt a fővárosban díjemelési moratóriumot hirdettek, ami máig érvényben van. Így a jelenleg ténylegesen fizetendő tarifa ennél még mindig jóval alacsonyabb, nettó 2909 (bruttó 3054 forint) gigajoule-onként. (Ez a napilap számításai szerint márciustól 17 százalékos árkedvezményként értelmezhető.) A diszkontba – mint ahogy a BVK hangsúlyozza – az árbefagyasztási döntésen túl beleszámít az a bruttó 168 forint is, amelyet a Főtáv hőtermelője, a Budapesti Erőmű a neki nyújtott (úgynevezett kát-) ártámogatásra hivatkozva biztosít.

A fővárosiaknak szintén nem változik a fűtésért és a "vízfelmelegítésért" járó legjellemzőbb, a lakás légköbmétereire vetített évi nettó 481 forintos alapdíja. (Ez a Főtáv üzemeltetési költsége, ami a végszámlának közel 40 százalékát teszi ki. E két tétel lehetővé teszi, hogy eltérés legyen a hatósági és a fizetendő ár között. Mivel a hatósági az az ár, amelyet a korábbi árképletek alapján elvileg fizetni kellene, a BVK tájékoztatása alapján a kettő különbsége tavaly év közepe óta egy átlagcsalád számára mintegy 17 ezer forint megtakarítást eredményezett. (A Budapesti Erőmű által biztosított árkedvezmény tavaly kilencezer forinttal csökkentette az éves rezsiköltséget.) - olvasható a Népszabadságban.