A társaság arra reagált, hogy az elszámoltatási kormánybiztos és Hódmezővásárhely fideszes polgármestere előző nap bejelentette: feljelentést tettek a cég ellen annak 2004-es privatizációjával kapcsolatban. Budai Gyula és Lázár János az Országos Rendőr-főkapitányságon ismeretlen tettes ellen, különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés bűntette elkövetésének gyanúja miatt tett feljelentést.

Budai: kár érte az államot

A Hód-Mezőgazda Zrt. közleménye szerint "bármely érdeklődő számára elérhető módon meghirdetett, nyilvános pályázati eljárás során a vásárlásra érvényes ajánlatot nyújtottunk be, ezt a bírálók sikeresnek ítélték". A sikeres pályázat eredményeképpen megkötött szabályos privatizációs szerződés "minden ránk rótt kötelezettségét maradéktalanul teljesítettük" - írták. A zrt. reméli, hogy az eljárás mielőbb alátámasztja a tényt: a társaság megvásárlásakor, valamint az azt követő időszakban a működtetése során semmiféle bűncselekményt, visszaélést, jó erkölcsbe ütköző magatartást nem követtek el.

Budai Gyula elszámoltatási kormánybiztos kedden sajtótájékoztatón közölte: vizsgálata azt állapította meg, hogy a Hód-Mezőgazda Rt. privatizációja során több mint egymilliárd forint kár érte a magyar államot.

Lázár János polgármester, a Fidesz parlamenti frakciójának vezetője emlékeztetett, a hódmezővásárhelyi képviselő-testület 2004-ben azt kérte az akkori kormánytól és a vagyonkezeléssel megbízott szervezetektől, hogy ne értékesítsék a társaságot, ám megkeresésük eredménytelen volt. A 2010-es kormányváltás után a politikus azt kérte Orbán Viktor miniszterelnöktől, vizsgáltassa meg a város szerint indokolatlan privatizációt, és az elszámoltatás keretében adjanak választ arra, miért, mennyiért adta el az állam a céget, milyen arányban van egymással a vételár és a megszerzett vagyon, hogyan jártak el a dolgozókkal, betartották-e a privatizációs törvényt, kik voltak a vásárlók. Megjegyezte azt is, hogy az "elmúlt évek szocialista kormányzásának gyümölcseképpen" az ügy dokumentációjának egy része eltűnt.

A privatizáció óta több száz embernek szűnt meg a munkahelye, és felszámolták a ménest is - fűzte hozzá. Lázár János szerint ha elrendelik a nyomozást, akkor az, az ÁPV Rt. akkori aláíróira, illetve az ÁRV Rt. akkori igazgatóságára, felügyelőbizottságára és a tulajdonosi jogokat gyakorló pénzügyminiszter személyére alapos információkkal szolgál majd.

Szólt arról is, hogy minden ilyen ügy esetében azt fogja javasolni a kormánynak: a büntetőjogi mellett nézze meg a polgári jogi felelősséget is, és mérlegelje, hogy az adott cég a korábbi vételárhoz képest pótbefizetéssel hogyan tudná teljesíteni az esetlegesen elmaradt kötelezettségeit.

A pályázat előtt két héttel alakult a nyertes cég

Az ügy részleteiről szólva Budai Gyula kifejtette: a Medgyessy-kormány tíz agrártársaság tőkeemeléssel történő privatizációjáról döntött, amelynek részeként az ÁPV Rt. 2004 áprilisában hagyta jóvá a Hód-Mezőgazda Rt. állami tulajdonú részvénycsomagjának értékesítését. Az értékesítésre egyetlen cég adott be érvényes pályázatot, a KHD Invest Kft., a vételár 1,7 milliárd forint volt, ami a kormánybiztos szerint lényegesen alacsonyabb a valós értéknél. Hozzátette, három értékbecslés készült az ügyben, ebből azonban csak kettőt találtak meg; azt, amely alapján meghatározták a vételárat, a pályázati anyaggal együtt eltűnt.

Mint mondta, a KHD Invest a pályázat benyújtása előtt két héttel alakult, a privatizáció lezárultát követően pedig a kft. két tagjának - a Lineár 2004 Kft.-nek és a Mezőgazda-Invest Kft.-nek -, amely a munkavállalók többségét tömörítette, a tagsági viszonya azonnal megszűnt. Azért kellett "bevinni" a dolgozókat a tranzakcióba - folytatta -, hogy a pályázat során a dolgozói létszámra a legmagasabb pontszámot kapja a KHD Invest.

Budai Gyula közölte, vizsgálni kívánják az említett tíz gazdasági cég közül a mezőhegyesi és a szerencsi mezőgazdasági társaság privatizációját is, álláspontjuk szerint ugyanis alaposan feltételezhető, hogy a hódmezővásárhelyihez hasonló módszerrel szerezték meg ezek tulajdonjogát. Hódmezővásárhely polgármestere a tájékoztatón hozzátette, a mai napig nincs válasz arra, hogy ennek a tíz cégnek az értékesítése szolgálta-e a magyar állam érdekét.