szerző:
MTI
Tetszett a cikk?

Schmitt Pál köztársasági elnökkel készült terjedelmes interjút közöl szerdán a Die Welt című német napilap; az újság többek között a médiatörvényről, a készülő új alkotmányról és a magyar kormány gazdaságpolitikájáról kérdezte az államfőt.

A tavaly hivatalba lépett magyar kormány arra törekszik, hogy rend legyen a gazdaságban, az egészségügyben, az oktatásban,a biztonságpolitikában és rend legyen a médiában is. Ez nem jelenti azt, hogy Magyarországon ne tartanák száz százalékig tiszteletben a sajtó és a véleménynyilvánítás szabadságát - felelte a köztársasági elnök a német újságnak arra a felvetésére, hogy a bírálók "kevesebb szabadságot" értenek ott, ahol a hatalmon lévők a "szabályozott viszonyokról" beszélnek.

Média

 

keh.hu

"A magyar parlament és a kormány sem tévedhetetlen; azokon a pontokon, ahol jogos bírálatok érték a törvényt, megváltoztattuk" - mondta Schmitt Pál. A kérdésre, hogy ő államfőként miért írta alá a jogszabályt anélkül, hogy változtatást javasolt volna rajta, így válaszolt: államfőként csak arra van felhatalmazva, hogy az elé beterjesztett törvényeket az alkotmányosság szempontjából vizsgálja; a médiatörvényben pedig nem látott olyan rendelkezést, amely ellentétes lett volna az alkotmánnyal.

A Médiatanács összetételét ért bírálatokról a köztársasági elnök kiemelte, hogy a testület tagjai "nem pártkatonák, nem is tagjai a Fidesznek". Más országokban is van rá példa, hogy a kormány médiatanácsot hoz létre - mondta. "A puding próbája az evés, figyelemmel fogom kísérni a tanács munkáját" - fűzte hozzá.

Alkotmány

A Die Welt felvetésére, miszerint Strasbourgban és Brüsszelben azt hallani, hogy a médiatörvény után az új magyar alkotmányt is nagyítóval fogják vizsgálni, Schmitt Pál így felelt: "Nyilvánvalóan divat lett Magyarországot nagyító alá venni". Elmondta, hogy a jelenlegi alkotmány törvényi számozásában még az 1949-es év szerepel, amikor az ország szovjet megszállás alatt volt. "Elégtétel számunkra, hogy az új alkotmány a 2011-es évszámot fogja viselni", azt az évet, amikor Magyarország betöltötte az Európai Unió Tanácsának soros elnöki tisztségét - mondta.

A köztársasági elnök kijelentette, "a kétharmados parlamenti többség azt jelenti, hogy a nép - a szuverén -, az alkotmány megváltoztatására is mandátumot adott ennek a kormánynak". Elmondta, hogy már több mint 800 ezren küldték vissza a nemzeti konzultáció  keretében a választópolgárokhoz eljuttatott, a készülő alkotmány tartalmával kapcsolatos kérdőívet. "Amennyire az előkészületekből ki tudom venni, minden szempontból európai, sok európai alkotmánnyal összevethető, korszerű, időtálló alaptörvény jön létre" - tette hozzá.

Schmitt Pál elutasította azt a felvetést, miszerint az, hogy az új alkotmány külön utal a kereszténységre, a nem-keresztények kizárását jelentené. Elmondta, abból a kilenc alkotmányból, amely konkrétan utal a kereszténységre, a magyarországi egyházak vezetőivel folytatott megbeszélés alapján a lengyel megfogalmazást találták a leginkább használhatónak. E szerint Lengyelország keresztény, katolikus állam, amelyben azonban ugyanolyan megbecsülés jár mindenkinek, aki más értékek mentén éli az életét. Semmiképpen nem lesznek tehát kizárva a nem-keresztények, éppen ellenkezőleg, amint a mondat második feléből kiderül, bele lesznek foglalva az alkotmányba - magyarázta. A szövegben a lengyel megoldástól eltérően nem a katolikus vallásra, hanem a magyar identitás fontos részét képező ezeréves magyar kereszténységre lesz utalás - tette hozzá.

A magyarországi bankadóval kapcsolatban az államfő rámutatott, már "legalább tíz európai ország" másolja a magyar módszert, a bankokra is válságadót vetve ki. "Ezt mi találtuk ki" - mondta. "A kétségbeesés vitt rá minket" - ismerte el.

A kérdésre, hogy sikerülni fog-e egy ilyen kis országnak, mint Magyarország, a "saját út" a gazdaságpolitikában, Schmitt Pál azt felelte, "egy-két éven belül meglátjuk, működik-e".

Szélsőségek, kisebbségek

A köztársasági elnök elutasította az újságírónak azt a kijelentését, miszerint Magyarországon egyre erősebbek a radikális áramlatok. "Mindig ugyanazokról a kis radikális csoportokról van szó, csak valamivel hangosabbak lettek" - mondta.

Lendvai úr távol áll a valóságtól - mondta az államfő az újságnak arra a felvetésére, hogy Paul Lendvai Ausztriában élő publicista nemrégiben arról írt a Die Welt című német lapban, hogy egyre erősödik az antiszemitizmus Magyarországon. "Itt élek, és pontosan tudom, hogy Magyarországon szemernyivel sincs több antiszemitizmus, mint másutt Európában" - mondta Schmitt Pál. "Teljesen valótlan", "különösen rosszindulatú rágalom" Magyarországot antiszemitának, rasszistának, szélsőségesnek nevezni - tette hozzá.

A magyarországi cigányellenességet firtató kérdésre a köztársasági elnök kifejtette, Magyarország az egyedüli állam, amelynek roma kisebbségi képviselője van az Európai Parlamentben, egyedül Magyarországon állítottak föl államtitkárságot a romák életkörülményeinek javítása érdekében, emellett az egész Európára kiterjedő roma integráció a magyar EU-elnökség egyik fő napirendi pontja.

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!

Révész Béla Vélemény

Újabb kérdőjelek Schmitt Pál életrajzában

Schmitt Pál életrajzában nem szerepel az a több mint egy évre tehető, 1980-81-es időszak, amikor már megvált az Astoriától, de még nem ült át a Népstadion és Intézményei főigazgatói székébe. Fenyvesy Csaba, a háromszoros olimpiai bajnok csapattárs ekkoriban, Schmitt révén, ismerkedett meg Csima Ferenccel, a Fórum Szálló Szervező Iroda műszaki igazgatójával. Csima ellen „Angyal” fedőnéven akkor már egy éve nyomozás folyt. Az 1982-es perben „vesztegetés és devizabűncselekmény elkövetése” miatt Csimát 5 és fél éves szabadságvesztésre ítélték, Fenyvesy felfüggesztettet kapott, Schmitt kihallgatásának nincs nyoma.

MTI Itthon

Schmitt Pál: nincs alkotmányozási kényszer

Március 15-e volt régen is az az ünnep, ami a magyar emberek szívét megérintette - mondta Schmitt Pál köztársasági elnök kedden, a Duna Televízió Reggel a Dunán című ünnepi műsorában.

Ungváry Krisztián Vélemény

Ungváry Krisztián: Kik voltak az SZT-tisztek? Miről tudhatott Schmitt Pál?

2011. március 2-án mutatták be a www.szigoruantitkos.hu weboldalt, amely a belső elhárítás és a kémelhárítás szigorúan titkos állományú (SZT) tisztjeinek adatait gyűjtötte össze életrajzok formájában. A média elsősorban ebben is a „listázás” lehetőségét látta, miközben elsikkadtak azok az információk, amelyek legalább annyira fontosak, mint az, hogy hány mai közszereplő adatai találhatóak az internetes tartalomszolgáltatás oldalain.

hvg.hu Itthon

Nyolcszázmillió Orbán és Schmitt védelmére

Orbán Viktor magyar miniszterelnök és Schmitt Pál köztársasági elnök terrorista fenyegetésre hivatkozva kért és kapott a Belügyminisztérium 800 millió forintot – írta a Blikk.