Az adatvédelmi országgyűlési biztos szerint az új alkotmány tervezete nem garantálja az információszabadság védelmét. Jóri András az Országgyűlés alkotmányügyi bizottságának írt levelében hangsúlyozta: a parlamenti biztos jobb intézményi garanciát teremt az adatvédelemre és a közérdekű adatok nyilvánosságának védelmére, mint egy önálló államigazgatási szerv.

Az adatvédelmi országgyűlési biztos nem tartja hatékonynak azt a modellt, amely a közigazgatás részeként kezeli az adatvédelemért és információszabadságért felelős szervezetet az új alkotmány tervezetében. Jóri András az Országgyűlés alkotmányügyi bizottságának írt levelében azt írta: a közigazgatási hatóságok jellemzően piacon működő szereplők felügyeletét látják el.

Az adatvédelmi biztos feladata azonban nem csak magánszektorbeli adatkezelők ellenőrzése, hanem magának az államnak a magánszférát sértő vagy éppen a közérdekű adatok indokolatlan korlátozását okozó magatartását is vizsgálnia kell. Ez utóbbi szerepe alapvető fontosságú a korrupció elleni küzdelemben. A nyilvánossággal kapcsolatos hatáskör minden körülmények között fokozott befolyásmentességet, parlamenti szervként való működést indokol.

Az ombudsman emlékeztet: ezt erősíti, hogy a biztos feladata a minősített adatok titkosításának felügyelete is. Miután a 2009-es, a minősített adatok védelméről szóló törvény megszüntette azt a lehetőséget, hogy az állampolgárok titokminősítés felülvizsgálata céljából bírósághoz forduljanak, a felülvizsgálatot csak az adatvédelmi biztos kezdeményezheti. A parlamenti biztosi státusz megszűnése tehát azt is jelentené, hogy a titokminősítések érdemi független kontrollja megszűnne Magyarországon - írta levelében Jóri András.

Az információszabadság terén különösen lényegesek a biztos azon jogkörei is, amelyek nem hatóságra, inkább jogvédő szervre jellemzők. Jóri András példaként említi az Alkotmánybírósághoz fordulás jogát - különösen, ha ez nem illet majd meg mindenkit -, a formátlan eljárás, a mediáció és a nyilvánosság tájékoztatásának lehetőségét. Mint írja: az alapjogvédelem területén kizárólag a parlamenti biztosi működés lehet megoldás.

Az európai fejlődés iránya éppen a közigazgatási hatóság felől a parlamenti biztos irányába vezet, és nem visszafelé. A két információs szabadságjog, vagyis az adatvédelmet és a közérdekű adatok nyilvánosságának védelmét egy parlamenti információs biztos intézménye garantálhatja hatósági hatáskörökkel és saját hivatali szervezettel -hangsúlyozta az ombudsman.