Baka András, a Legfelsőbb Bíróság elnöke hétfőn levélben kérte Orbán Viktor miniszterelnököt, vesse latba tekintélyét, hogy az Országgyűlés ne fogadja el az alaptörvény részeként a bírók nyugdíjkorhatárának drasztikus leszállításáról szóló indítványt, amelyet Lázár János Fidesz-frakcióvezető javasolt.

Baka András - aki egyúttal az Országos Igazságszolgáltatási Tanács elnöke is - az MTI-hez is eljuttatott levelében azt írta: a javaslat megalázó, szakmailag nem indokolható hatályba lépése az ügyek tízezreinek átszignálásához, az állampolgárok és a gazdasági szervezetek jogvitáinak jelentős elhúzódásához, növekvő jogbizonytalansághoz vezet.

Jogállamokban a legfelsőbb bíróságok elnökei, a bírói igazgatás vezetői napi szakmai munkát látnak el és csak egészen kivételes helyzetben kell szót emelniük a bíróságok és a bírói függetlenség védelmében. "Úgy gondolom, hogy az új Alaptörvény tervezetéhez a napokban benyújtott, a bírók nyugdíjkorhatárának drasztikus leszállításáról szóló frakcióvezetői indítvány Magyarországon ilyen kivételes helyzetet teremt" - írta az LB elnöke Orbán Viktornak.

A bírói nyugdíjkorhatárt példátlan módon nyolc évvel leszállító, az alkotmányozás utolsó napjaiban beterjesztett javaslatról, annak jogszerűségéről, következményeiről politikai vita alig, szakmai vita pedig egyáltalán nem folyt. Arról sem a bíróságok igazgatását ellátó Országos Igazságszolgáltatási Tanács, sem a bíróságok, sem pedig a bírók, egészen a legutóbbi napokig, nem értesültek - írta Baka András.

A levélből kiderül: 2012-ben a magyar bírói kar egytizedét, a felső bíróságok nagy tapasztalatú bíráinak jelentős részét, csaknem háromszáz bíró nyugdíjazását tartalmazó javaslat általános döbbenetet, felháborodást és elkeseredettséget váltott ki a bírói karban. A javaslat megalázó, szakmailag nem indokolható hatályba lépése az ügyek tízezreinek átszignálásához, az állampolgárok és a gazdasági szervezetek jogvitáinak jelentős elhúzódásához, növekvő jogbizonytalansághoz vezet.

A frakcióvezetői indítvány ellentétes a nyugdíjkorhatár emelésére való európai és hazai törekvésekkel, valamint a bírák magasabb nyugdíjkorhatárára vonatkozó nemzetközi gyakorlattal is. A kizárólag a bírákat érintő javaslat diszkriminatív és ellentétes a bírók függetlenségére, jogállására, elmozdíthatatlanságára vonatkozó legalapvetőbb nemzetközi szabályokkal és elvekkel.

Baka András szerint, míg a korábbi időszak kormányzata nyíltan az ítélkezés jobboldali elfogultságát bírálta, az elmúlt mintegy két hónapban a jobboldali média egy része a volt diktatúra bíráiról beszél, és eltávolításukat egyre hangosabban követeli. "Tekintettel arra, hogy az idősebb bírák eltávolítására vonatkozó és szakmai célokkal ellentétes javaslat ebbe a folyamatba is illeszthető, a független elemzés nem zárhatja ki a bírói kar ellen irányuló súlyos politikai támadást sem" - írta Baka András.

Levele szerint ezt a feltételezést tovább erősítheti, hogy az alaptörvény tervezete immár nem részesíti alkotmányos védelemben a bíróságok személyi kérdéseiben bírói többséggel döntő Országos Igazságszolgáltatási Tanácsot. A bármely irányba való politikai elfogultság vádját - miképpen azt az igazságszolgáltatás szervezete a múltban is tette - "a leghatározottabban vissza kell utasítanom". A 90-es évek elején ennek a szervezetnek a 90 százaléka 55 éven aluli volt, az 56-os forradalom idején még nem élt, vagy néhány éves volt, bírói pályáját a 80-as években kezdte. 1990-ben a bírói kar jelentős része elhagyta a pályát, a többi bírót a vonatkozó törvény szerint 1994-ben egyenként átvilágították - írta.

Ma Magyarországon a bírók 72 százaléka bírói kinevezését 1990 után kapta. Az Európában is példátlanul fiatalnak számító bírói karban nincs 56-os vérbíró, ők már régen nincsenek a szervezetben, talán nem is élnek. A bírói kar idősebb korosztályaiban valószínűleg ugyanannyi a különböző nézeteket vallók aránya, mint a társadalom más korcsoportjaiban, és szinte biztosan ugyanannyi mint más jogi pályák (ügyészek, köztisztviselők, közalkalmazottak, stb.) esetében. Diszkriminatív nyugdíjazásuk ezen az alapon is elfogadhatatlan - szögezte le Baka András.

A Legfelsőbb Bíróság elnöke szerint mindenkinek, az Országgyűlés egyes tagjainak is lehet a bíróságokról eltérő véleménye, bíróságellenes nézeteit sokszor jogos személyes élmények, vagy múltbeli tapasztalatok is kiválthatták. Baj akkor van, ha pártok, vagy a mindenkori Országgyűlés többsége a független bírósági szervezettel szemben politikai elvárásokat támaszt, a bírókat politikai alapon ítéli meg. Baka András hiszi, hogy mindenki, aki országban, demokráciában és jogállamban gondolkodik, azért dolgozik, hogy ez soha ne lehessen így Magyarországon.

Baka András arra kérte Orbán Viktort: vesse latba befolyását és tekintélyét azért, hogy az Országgyűlés ne fogadja el az alaptörvény részeként a bírók nyugdíjkorhatárának leszállításáról szóló indítványt. Egy nappal korábban, vasárnap "mélységes aggodalmát" fejezte ki a közjogi méltóságokhoz és az országgyűlési képviselőkhöz intézett levelében a bírói nyugdíjkorhatár új alaptörvényben tervezett csökkentése miatt a Legfelsőbb Bíróság, az öt ítélőtábla, a 19 megyei bíróság, a Fővárosi Bíróság és a Magyar Bírói Egyesület elnöke.