A  tesztelés - amely az erőmű vezetésével, az Országos Atomenergia Hivatallal, valamint a Magyar Villamos Művekkel együttműködve történik - szeptember végére be is fejeződhet. "És biztosak vagyunk az eredményében" - tette hozzá a tárcavezető, majd elmondta, hogy a paksi teszt nyilvános lesz, "amennyire ez nemzetbiztonságilag lehetséges".

Günther Oettinger, az Európai Bizottság (EB) energiaügyi biztosa a sajtótájékoztatón elmondta: az Európai Unióban felhasznált elektromos áram csaknem harmada származik atomenergiából, ugyanakkor a 27 tagállam közül csak 14-ben működnek atomerőművek. A biztonság azonban a huszonheteket összekapcsoló, közös érdek, ezért a közösség a biztonság szavatolását célzó objektív és szigorú vizsgálatra koncentrál. Ez a stresszteszt, amelyet az EB az atomenergia-felhasználásáért felelős nemzeti hatóságokkal együttműködve végez majd el az EU-ban létező valamennyi atomerőműn.

Horváth Szabolcs

A kritériumokat várhatóan a nemzeti hatóságok jövő héten esedékes rendes évi közös értekezletén véglegesítik – mondta  Oettinger. Hozzáfűzte: a tesztek júniusban kezdődnek, majd az eredményekről szóló részletes jelentés decemberben kerülhet a tagállamok állam- és kormányfőit tömörítő Európai Tanács elé.     A tanácsülés fő témája az Energia Útiterv 2050 elnevezésű stratégiát megalapozó bizottsági tanulmány volt, amelyet márciusban adott ki Brüsszel. Ez a tanulmány lesz az évszázad közepéig kitekintő uniós energetikai stratégia alapja. A gödöllői ülés a tagállamok közti egyeztetés, a közös terv kialakításának első lépése volt.     „A tanácskozás célja az volt, hogy minél alaposabban, minél bővebben megismerjük azokat a szempontokat, amelyeket a tagállamok fontosnak tartanak” – mondta

Fellegi Tanács, aki a soros magyar elnökség nevében irányította az eszmecserét. Egyértelművé vált, hogy az ellátásbiztonság, a fenntarthatóság és a versenyképesség három olyan szempont, amelyet egyszerre kell érvényesíteni. A tagállamok meghatározó szempontnak tekintik az innovációt, a kutatás-fejlesztést is, és nemcsak az uniós energetikai stratégiában, hanem a klímavédelmben is, amelyről ugyancsak márciusban jelentetett meg 2050-ig szóló útitervet az EB.

A tagállamok fontosnak tartják „a fogyasztói szokások proaktív formálását is, ami meghatározó jelentőségű az energiahatékonyságban” – mondta a miniszter.     A stratégia a szén-dioxid-kibocsátás 85-90 százalékos csökkentését irányozza elő az energiaszektorban 2050-ig. A tagállamok ugyanakkor egyszerre igényelnek távlatos, évtizedekre előre tekintő stratégiát és konkrét, rövidebb távon teljesítendő, közbülső célokat – tette hozzá Fellegi Tamás. Ugyanezt – a 2050-es cél meghatározására és az oda vezető út állomásainak kijelölésére vonatkozó kettős igényt – emelte ki a sajtótájékoztatón Günther Oettinger energetikai biztos is. A brüsszeli bizottság tagja hangsúlyozta: Gödöllőn megkezdődött az egyeztetés a tagállamok között. Ezután a civil szervezetek bevonásával halad tovább a folyamat, majd bekapcsolódik az Európai Parlament is, az útiterv így végül 2011 utolsó hónapjaira készülhet el.