A jelentésnek az MTI-hez kedden eljuttatott összefoglalójában az ÁSZ hangsúlyozta: az ellenőrzés körülményeit illetően a törvény 1998 óta hatályos rendelkezései a negyedik országgyűlési választási ciklusra sem biztosították a feltételeket a kampánypénzek eredetének és felhasználásának teljes átláthatóságához. Így a számvevőszék ellenőrzési hatásköre a hiányos jogszabályi környezet miatt korlátozott maradt, ellenőrzési jogosultságuk kizárólag a jelölő szervezetek elszámolásainak vizsgálatára terjedt ki.

Az ÁSZ ezért - újólag - javasolja a kormánynak, kezdeményezze a választási eljárási törvény módosítását, hogy a kampány finanszírozása átlátható, ellenőrizhető legyen. A számvevők jelentésükben megállapították: a választás második fordulóját követő 60 napon belül a Fidesz-KDNP, valamint a Jobbik jelölő szervezet hozta nyilvánosságra az országgyűlésiképviselő-választásra fordított pénzeszközök forrásairól és felhasználásáról szóló elszámolását. Az MSZP szintén határidőn belül megküldte beszámolóját a Magyar Közlöny szerkesztőségének, de azt jelzése alapján önhibáján kívül, négynapos késedelemmel tették közzé. Az LMP, valamint a független jelölt a beszámolóját késedelemmel küldte meg; ezek a Hivatalos Értesítő 2010-es 52. és 102. számában jelentek meg.

Az ellenőrzés szerint a beszámolókban nyilvánosságra hozott bevételi és kiadási adatok - a Jobbik kivételével - megegyeztek a könyvviteli nyilvántartásokban szereplő és az ellenőrzésre bemutatott dokumentumok adataival. A Jobbik beszámolójából hiányzott összesen 394 ezer forint választási kiadás, amelyből 35 ezer forintot nem szerepeltettek a könyvelésben, 359 ezret pedig a politikai kiadások között tartottak nyilván. Hiányzott továbbá a beszámolóból az ezek fedezetéül szolgáló egyéb bevétel. A szabálytalanságból eredően sérült a teljesség számviteli elve - közölte az ÁSZ.

Az összefoglalóban a kampányforrásokról azt írják: az állami támogatás a Fidesz-KDNP, a Jobbik és az MSZP esetében egyaránt 18,8 millió forint volt, az LMP-nél 14,6 millió. A legtöbb adományt a Fidesz-KDNP kapta, 385,8 millió forintot, míg a Jobbik 84,2 milliót, az LMP 51,4 milliót, az MSZP pedig 60,9 milliót. Az "egyéb saját" bevételek között a Fidesz-KDNP-nél nem szerepel összeg, a Jobbiknál 7,2 millió forintot, az LMP-nél 45,1 milliót, az MSZP-nél pedig 325 milliót tüntetnek fel. Hitelt csak az LMP vett fel a kampányra, 80,6 millió forintot. A kampányráfordítások döntő részét, több mint 90 százalékát anyagjellegű ráfordításokra költötték a vizsgált pártok, így például plakátra, választási gyűlés megszervezésére, médiában közzétett politikai hirdetésre és névjegyzéki adatszolgáltatásra.

A számvevők közlése szerint a jelöltarányos költségvetési támogatást a jelölő szervezetek szabályszerűen, dologi kiadásokra használták fel. A szankció nélkül felhasználható keretösszeget a rendelkezésre bocsátott dokumentációk alapján az ellenőrzött szervezetek és a független jelölt nem lépték túl - írták. Az ÁSZ megjegyezte, hogy a Fidesz-KDNP a kampánycélú bevételeket és kiadásokat elkülönített bankszámlán szedte be, illetve fizette ki, "azokat a működéssel összefüggő pénzforgalomtól a jobb átláthatóság érdekében elkülönítette". A többi ellenőrzött jelölő szervezet a párt működésével kapcsolatos bankszámlát használta a kampány pénzforgalmának elszámolására.

Hozzátették végül, hogy a nyilvántartott kampánybevételek és -költségek bizonylatolása - két szervezetnél feltárt hiba kivételével - megfelelt a számviteli törvényben és belső előírásokban meghatározott követelményeknek. A Jobbiknál a kampánytevékenységre vonatkozó, annak jogszerűségét igazoló szerződések, egyéb kötelezettségvállalási dokumentumok a vizsgált bizonylatok 31 százalékánál, teljesítésigazolások az ellenőrzött bizonylatok 23 százalékánál nem voltak. A szerződéssel, kötelezettségvállalással alá nem támasztott számviteli bizonylatok a tartalmuk alapján kampánnyal összefüggő költségeket tartalmaztak. Az LMP-nél a választásokkal kapcsolatos gazdasági események bizonylatainak alaki és tartalmi követelményei közül a könyvelés dátumának rögzítése, valamint igazolása hiányzott. Az alaki hibák azonban a beszámoló valódiságát nem befolyásolták - mutattak rá.