Ha a kormány ragaszkodik korábbi álláspontjához, bár a sztrájkot számukra tiltja a törvény, valamilyen módon mégis hátráltatni fogják a munkavégzést a rendőrök és a többi egyenruhás. Talán megszűnnek a bírságolások, vagy épp ellenkezőleg, akár az út közepén is leállítják ellenőrzésre az autókat.

"Akadályozni úgy is tudják a munkájukat, hogy például lelassítják a munkavégzést" – magyarázta a Blikknek Kolláth György alkotmányjogász. "Ha az előírásokat hajszálpontosan betartják, akkor jócskán el tudják húzni az időt. Sokkal több eszközük van a tiltakozásra az elkeseredett munkavállalóknak, mint ahogy azt a főnökeik gondolják" - tette hozzá.

Nagyítás-fotógalériánk a rendvédelmi dolgozók második budapesti demonstrációjáról

Stiller Ákos

"Ezt csinálják nyaranta néha a horvát határőrök is" - mondta a lap egyik, a rendőrségi viszonyokat jól ismerő forrása. "Minden rendelkezést az utolsó betűig betartanak, ezzel gyakorlatilag leállítva a határátkelők forgalmát" - tette hozzá. "A magyar rendőrök is megtehetik, hogy minden előírást követnek, még ha ez megbénítja is a munkát, a közlekedést, akár az országot, s ezért nem vonhatják őket felelősségre" - jelentette ki.

Már hetek óta próbálnak megegyezni a korkedvezményes nyugdíj "sorsáról", eleddig sikertelenül. Lázár János és Balsai István fideszes honatya alkotmánymódosító javaslata szerint az elmúlt években nyugdíjba vonult, ám az öregségi nyugdíjkorhatárt el nem érő, 57 év alatti rendőrök, tűzoltók, katonák, vámosok, határőrök és börtönőrök visszamehetnének dolgozni. A kormány nem akar évi 50 milliárd forintot fizetni "30 ezer életerős, munkaképes ember ellátására".

A Blikk információi szerint a BM új javaslata szerint azok a volt rendőrök, akik a korengedményes nyugdíjból visszamennek dolgozni, a nyugdíjnál valamivel magasabb fizetést kaphatnak, viszont aki nem hajlandó visszaállni a munkába, attól sem veszik el teljes nyugdíját, "csupán" megadóztatják a járandóságot.