hvg.hu: Nyilván észrevette, hogy a táborlakók között gyakorlatilag nincsenek negyvennél fiatalabbak, sőt: ötven alattiak sem nagyon. Ugyanez volt érvényes a szerdai – többek közt ön által is meglátogatott – Klubrádió-koncertre. Úgy tűnik: az ön – vagy egyáltalán: az MSZP – által elérhető közönségben alig vannak fiatalok. Tekintettel arra, hogy az idősek előbb-utóbb meghalnak, nem áll fenn az a veszély, hogy a lehetséges szavazók egész egyszerűen elfogynak?

Gyurcsány Ferenc: Nézze, ez itt alapvetően egy negyven pluszos társaság, ez igaz. Öröm vagy nem öröm, de itt még mindig kedvezőbb a korösszetétel, mint ami az MSZP-re általában jellemző, ahol inkább hatvan plusszal találkozunk. De tudja, a politika nem a kereskedelmi tévék világa, ahol csak a tizennyolc és negyvenkilenc köztiek fontosak. A politikában valamennyi választópolgár fontos, ráadásul azt is tudjuk, hogy a középkorúak és idősek választási hajlandósága sokkal magasabb, mint a fiataloké. Az igaz – nemcsak Magyarországon, hanem általában Európában –, hogy a baloldal kicsit racionális, kicsit egyrészt-másrészt megközelítése nem vonzó a fiatalok jelentős része számára. Az egyszerű megoldások, a világos ellenségképek sokkal inkább tudják mozgósítani a fiatalok tömegeit. Ebben a küzdelemben mi nem is nagyon akarunk részt venni.

hvg.hu: Tehát a fiatal szavazókat átadják a Fidesznek és jelentős részben a Jobbiknak?

Gy. F.: Adja a frászkarika.

Stiller Ákos

hvg.hu: De nem küzdenek értük?

Gy. F.: Van olyan dolog, amit sosem nem teszek meg egy választói szavazatért. El kell dönteni, hogy bármit megteszünk-e azért, hogy ránk szavazzanak és a dolgot egy egyszerű pertligumi-értékesítésnek tekintjük, vagy azt képviselem, amiben hiszek és ha valakinek ez nem kell, akkor nem kell. Mi mozgatja meg a fiatalok jelentős részét? Egyszerű nagy, romantikus eszmék és manapság sokszor a frusztrációjuk: rábökni a vélt felelősre, szembemenni a magyar történelemmel, revíziót igényelni a történelemtől, megnevezni a bűnbakokat: a kommunistákat, a szegényeket, a külföldieket, bárkit. Én ebben nem vagyok jó és nem akarok ebbe az irányba menni. Ha valakinek ez hiányzik, akkor nem kell, hogy rám szavazzon.

hvg.hu: Jövőre tisztújító kongresszust tart az MSZP. Az előbb vázolt reformelképzeléseket szárba szökkenendő nem akar indulni akár a pártelnöki, akár valamelyik másik vezetői posztért? Úgy nyilván egyszerűbb átalakítani a pártot, ha fontos pozícióban van – gondolom én. Most semmilyen formális párttisztsége sincsen: sima országgyűlési képviselő.

Gy. F.: Nagy dolog az, a törvényhozás tagjának lenni. Én nem kívánok ennek a szocialista pártnak az elnöke vagy elnökségi tagja lenni.

hvg.hu: Belülről, pozícióból nem lenne hatékonyabb az ön által felvázolt pártreform?

Gy. F.: Én voltam ennek a pártnak az elnöke és azt gondolom, hogy nem a pártelnök személye a kérdés, hanem az, hogy mi ez a párt. Sokkal könnyebb egy pozícióharcot megvívni és sokkal kisebb kihívás is. Jóval izgalmasabb megpróbálni kulturálisan, erkölcseiben, működési mechanizmusában mélyen átalakítani ezt a pártot. Ez az, ami izgat.

hvg.hu: Ha ön mindenáron azt akarja, hogy Mesterházy Attila pártelnök ismerje meg annak a zárt borítéknak a tartalmát, amelyet ön átadott neki és amit ő egy sajtótájékoztatón látványosan olvasatlanul megsemmisített, akkor ahelyett, hogy borítékot ad át, miért nem megy oda hozzá és monda meg neki a borítékban lévő,  az őszödi beszéd állítólagos kiszivárogtatóinak nevét?

Gy. F.: Nem akarom mindenáron. Nézze, engem az MSZP egyik elnökségi tagja…

hvg.hu: Szanyi Tibor.

Gy. F.: Én ezt nem mondtam. Ezt maga mondja. Szóval a pártelnökség egyik tagja azzal vádolt meg, hogy én szivárogtattam ki az őszödi beszédet. Ebben a helyzetben nekem nem volt más választásom, mint az, hogy az elnöknek hivatalosan elmondtam, amit én tudok a dologról, meghagyva neki azt a lehetőséget, hogyha akarja, a nevek nélkül ismerje meg a sztorit, ha akarja, kibontja a borítékot, benne a nevekkel. Ez mára több mint politikai: erkölcsi kérdés. Az elnök úgy döntött, hogy nem kíván szembenézni ezzel a kihívással, tudomásul vettem.

hvg.hu: Miért nem megy oda Mesterházy Attilához és mondja meg neki, hogy „Attila, ennek, ennek és ennek a neve volt a borítékban”. Ez esetben Mesterházy mindenképpen fogja ismerni a neveket.

Gy. F.: Mert nem zsaroljuk egymást, hanem lehetőséget adunk egymásnak.

Szegő Péter