szerző:
Fontos Erzsébet
Tetszett a cikk?

Az Állami Számvevőszék úgynevezett integritás jelentése szerint az önkormányzatoknál a legmagasabb az eredendő korrupciós kockázat. A kormány azonban szemmel láthatólag mindezen problémákra megoldást kínál, hiszen a megállapítás okai egybecsengenek a közeljövőben az önkormányzati rendszert érintő törvényjavaslatokkal.

„Az összes önkormányzat nevében mélységesen elutasítom azt a vádat, hogy mi rendelkeznének a legnagyobb korrupciós kockázattal” - reagálta Bodó Imre, Tiszasziget polgármestere az Állami Számvevőszék (ÁSZ), az Európai Unió támogatásával megvalósuló Integritás Projektjének eredményére, mely a magyarországi költségvetési szervek működésében rejlő korrupciós kockázatokat vizsgálta. Ennek kapcsán arra a megállapításra jutott, hogy az önkormányzatoknál a legmagasabb az eredendő - vagyis a jogállásból és a feladatkörökből adódó - korrupciós kockázat.

Az ÁSZ, honlapján számol be tapasztalatairól, miszerint „a megkérdezett intézmények fontosnak tartják a hivatali korrupció visszaszorítását és nyitottak a korrupciós kockázatok kezelését célzó újabb módszertani megközelítések elsajátítására”.

Az említett szervezet beszámolója alapján, első ránézésre úgy tűnhet, mintha az önkormányzati rendszer nyitott lenne az integritás szemléletének befogadására, ám a gyakorlat nem feltétlenül ezt mutatja. Az általunk megkérdezett önkormányzatok – Tiszasziget, Tápszentmiklós, Harta – elismerték a korrupció tényét az önkormányzati rendszerben, ám határozottan tagadták, hogy testközelből találkoztak a jelenséggel és kényszeredetten hangoztatták meggyőződésüket, miszerint sosem „csapta meg őket a korrupció szele”.

Többek között ez lehet az oka annak, hogy tulajdonképpen egyik sem rendelkezik konkrét korrupció ellenes stratégiával, és arról sincs elképzelésük, hogyan is lehetne ezt a nagyon is valódi jelenséget kiküszöbölni, hiszen mint mondják, erre egyáltalán nincs szükségük, a belső ellenőrzés során elhárított kockázati tényezők miatt.

Mégis, lehet, hogy érdemesebb lenne a közeljövőben valamiféle stratégiával előállniuk, hiszen annak ellenére, hogy nem csapta meg őket a korrupció szele, Tápszentmiklós esetében bebizonyosodott – ahol a projekt eredménye szerint Pest- és Szabolcs-Szatmár-Bereg megye mellett a falu otthonát adó Győr-Moson-Sopron megyében a legnagyobb az eredendő veszélyeztetettségi index átlaga – hogy előtérbe helyezik a kiskapukat, hiszen nem szednek iparűzési adót, aminek eredményeképp vállalkozások tucatjai tették át székhelyüket az „adó- és cégparadicsomba”. Tiszasziget önkormányzata pedig a „tiszaszigeti ingatlan panamának” is nevezhető földeladásokkal kapcsolatban állt nem olyan régen egyes sajtóorgánumok kereszttüzében.

Ha a korrupció elleni stratégiában azonos is, abban azonban megosztott az önkormányzatok véleménye, hogy a rendszerben milyen mértékben van jelen a korrupció. Bodó Imre, miután ledöbbent a felmérés eredményén kijelentette, hogy megkockáztatná, az ÁSZ megállapítása nem feltétlenül valós adatokat közöl, azt azonban nem tudta megmondani, hogy a szervezetnek vajon miért állna érdekében fals információkat szolgáltatni. Ezzel szemben András István, Harta polgármestere elmondta - ahol a projekt eredménye szerint Jász-Nagykun Szolnok megye mellett a nagyközség otthonát adó Bács-Kiskun megyében a legmagasabbak a területi igazgatási szervek kontrolljainak hiányainak indexei - egyesek akárhogyan is figyelmen kívül akarják hagyni a jelenséget, attól függetlenül országos szinten nagyon is reális képet mutat az önkormányzati rendszerről.

A szervezet  pedig olyannyira elégedett munkájával, hogy szerintük az eredmény „korrekten tükrözi a hazai közszférára jellemző állapotokat”, ezért elképzelhető, ez a kutatási adatbázis támpontot jelenthet a korrupció-ellenes szakpolitikák kidolgozásához, valamint a szükséges állami beavatkozások helyének és módjának meghatározásához.

Ez a szemléletmód végeredményben felhasználható lenne az új önkormányzati törvény kapcsán is, hiszen alátámasztaná annak jelenleg közre adott koncepcióját, miszerint az államnak nagyobb szerepet kellene vállalnia a közfeladatok ellátásában, és többek között kiemelt célként kellene kitűznie az önkormányzati feladatok pontosabb meghatározását. Ezzel tulajdonképpen megoldódna az egyik eredendő kockázat (feladatkörökből adódó) amit a projekt az egyik, önkormányzati korrupció kialakulási tényezőjeként emleget.

A Települési Önkormányzatok Országos Szövetség elnökének, Schmidt Jenőnek meglátása szerint azonban mindaddig vajmi kevés a „más szemléletmód” hangoztatása, míg egyes önkormányzatokban olyan érdek összefonódások vannak, melyeknek nem szabnak gátat éppen úgy, ahogyan a múlt tapasztalatait figyelembe véve, a Közbeszerzési törvény (Kbt.) különféle értelmezései lehetőségeinek sem.

Ezzel kapcsolatban az önkormányzatok egyetértettek abban, hogy a Közbeszerzési törvény (Kbt.) nem éppen megfelelő. Már csak azt figyelembe véve sem, hogy az 400 paragrafusból áll, aminek átláthatatlanságát nehezíti, hogy állandó módosításai miatt számtalan ellentmondás, kiskapu rejlik benne.

Az érintettek tisztában vannak azzal, hogy nem teljes mértékben működik jól a rendszer, de ettől függetlenül az önkormányzatok szemmel láthatólag takaróznak a kialakult helyzettel, hiszen „nem ők tehetnek arról, ha esetlegesen rossz törvények vannak életben”. Bár erre a helyzetre gyógyírt jelenthet az új, a jelenlevő közbeszerzési eljárást gyökeresen megújító, 175 paragrafusból álló Közbeszerzési törvény, amely a parlament előtt van és már csak zárószavazásra vár.

Az önkormányzatok számára a korrupció elleni harcban valódi megoldást nyújthat, ha átlátható, új, jogszabályi háttér jönne létre, tehát ezzel kiküszöbölhető lenne a feladatkörökből adódó kockázati tényező mellett a jogalkotásból adódó kockázati tényező is.

Bár az erőfeszítések ellenére mindaddig nem tud megoldódni a helyzet, míg az önkormányzatok kétségbeesetten hárítják el magukról még a gyanút is és kvázi értetlenkedve állnak a korrupció kialakulása előtt. Pedig a jelenségnek van létjogosultsága az önkormányzati rendszerben, amin egyesek szerint a visszaélésekkel kapcsolatos adatok nyilvánosságra hozatalával, és a példastatuálással lehetne segíteni, mások inkább a közbeszerzési eljárás folyamatának nyilvánosságra hozatalával előznék meg a bajt.

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!