Négy éve ugyanabból az összegből, ellátottanként naponta 550 forintból kell kigazdálkodniuk a kórházaknak a napi ötszöri (reggeli, tízórai, ebéd, uzsonna, vacsora) étkezést, miközben az élelmiszerárak jelentősen emelkedtek az elmúlt időszakban. Még 2007-ben Horváth Ágnes emelte az akkori 350 helyett egységesen 550 forintra a kórházak étkezési normáit. Akkor gyorssegélyként kétmilliárd forint plusztámogatást kaptak az intézmények az E-Alapból, további egymilliárdot pedig a konyhai eszközök beszerzésére.

Azóta azonban jelentősen emelkedtek az élelelmiszerárak: a KSH gyorsjelentései szerint csak 2007-ben 12,6 százalékkal nőttek az egy évvel korábbihoz képest, 2008-ban 4,3, 2009-ben 2,9 százalékos volt a drágulás. A legutóbbi adat szerint idén júniusban 2010. júniushoz viszonyítva az élelmiszerárak az átlagosnál nagyobb mértékben, 6,7 százalékkal nőttek.

"Étkezzünk egészségesen!"

Vagyis a kórházaknak már a jelenlegi helyzetben is egyre nehezebb biztosítani az étkezést a napi 550 forintból, de ez az előírások szigorodása miatt még lehetetlenebb lesz a jövőben. Augusztus elején jelent meg ugyanis az országos tiszti főorvos ajánlása a közétkeztetők számára: ide tartoznak az egészségügyi intézmények is. Az ajánlás célja, hogy "megfelelő minőségű és mennyiségű tápértéke legyen azoknak az ételeknek, amelyeket a kórházakban kapnak a betegek".

Kórházi konyhán: művészet napi ötszöri étkezést 550 forintból kihozni

Túry Gergely

Ebben többek közt azt írják elő, hogy a kórházakban az energiaszükséglet 100 százalékát kell biztosítani a háromszori "nagy" (reggeli, ebéd, vacsora) és kétszeri "kis" (tízórai, uzsonna) étkezéssel. Nem javasolják az ételporok, leveskockák használatát, a 30 százaléknál nagyobb zsírtartalmú húsokat, a koffeines és energiaitalokat, a cukrozott és szénsavas üdítőket, valamint az 50 százaléknál kevesebb gyümölcsöt tartalmazó gyümölcsleveket.

Az élelmiszereken spórolnak?

Az élelmiszerárak emelkedésétől függetlenül is a legtöbb kórház komoly adósságokkal küzd (ez év végére elérheti akár a hatvanmilliárd forintot), és nőtt az áfa is 2009-ben. “A bérekkel nem lehet tartozni. Ahol mozgásterük van az intézményeknek, az éppen az élelmezés, ami viszont nagyon veszélyes, mert vagy a minőség, vagy a mennyiség rovására megy” - mondta Rácz Jenő, a Magyar Kórházszövetség elnöke. A diétás betegek étkeztetése még többe kerül. Az intézmények különböző módon gazdálkodnak: a fővárosi Heim Pál Gyermekkórházban például havi keret van az élelmiszerre, ezért ők van, hogy túllépik az 550 forintos átlagot, de nem egyszer alá is mennek. Egy “pépes” vagy “koplalós”, esetleg “tejmentes” gyerek napi étkeztetése nem kerül 550 forintba, de egy diétás gyerekére ennél akár jóval többet is kell költeni.