A tavaszi országgyűlési választásokkal fordulóponthoz érkeztünk a NetHangulat mérések történetében: a Fidesz elsöprő győzelmének eredményeként április végére 14, májusban pedig további 3 ponttal nőtt az index, és az akkor mért 40 pont 2006 májusa óta a legmagasabb érték volt. Bár a következő hónapokban némiképp csökkent az index értéke, a korábbiakhoz képest bizakodó hangulat egészen október végéig kitartott: ekkor 36 ponton állt, alig valamivel alacsonyabban, mint a választásokat követően.

A november azonban újabb fordulópontot hozott – arra ugyanis már ugyancsak 2006 óta nem volt példa, hogy az index egyetlen hónap leforgása alatt 7 pontot zuhanjon. A magánnyugdíjpénztárakkal kapcsolatos kormánydöntés tehát jelentős hatással volt az internetes közhangulatra. A következő hónapokban – ha kisebb ütemben is, de – tovább csökkent az index értéke; és bár júniusban úgy tűnt, megfordul (vagy legalábbis megáll) a trend, az elmúlt két hónapban – nyilvánvalóan a frankárfolyam drasztikus emelkedése és a világgazdasággal kapcsolatos aggasztó hírek hatására – ismét 4 pontos esést mértek. Az augusztusi 18 pont a legalacsonyabb érték a választások óta, és 5 ponttal a választások előtti pontszámot is alulmúlja.

A hvg.hu NetHangulat index alakulását meghatározó alapkérdés a korábbi hónapokkal megegyező módon januárban is a következő volt: Általában milyennek látja Ön a magyarországi helyzetet? Inkább jól vagy inkább rosszul alakulnak a dolgok?

hvg.hu

A NetHangulat index ötvenes értéke tekinthető középpontnak. A középpontnál alacsonyabb értékek pesszimista, az ennél magasabb értékek optimista hangulatot jelentenek. A középponttól való távolság a pesszimizmus vagy az optimizmus mértékét határozza meg.

Eszerint az internetezőket az elmúlt tizenkét hónap mindegyikében (sőt az elmúlt öt évben) inkább borúlátó hangulat jellemezte, és még a választásokat követően is a pesszimisták voltak többségben. A tavaly márciusi mélypont idején a hazai netpolgárok 91 százaléka gondolta úgy, hogy rossz irányba mennek a dolgok; ez az arány a választások előtt márciusban 81 százalék volt, májusban viszont csupán 58 százalék. Az elmúlt háromnegyed évben 21 százalékponttal nőtt a pesszimisták aránya, így júniusban már 86 százalék gondolta úgy, hogy rossz irányba mennek a dolgok.

Míg júliusban a férfiak, addig augusztusban a nők körében csökkent nagyobb mértékben az index, így előbbiek (20 pont) továbbra is optimistábbak, mint az utóbbiak (16 pont). Az életkort tekintve ezúttal a negyvenes éveikben járók körében fokozódott leginkább a pesszimizmus, és már az ötven felettiek sem emelkednek ki a többi korcsoport közül.

A válaszadók a kutatás során nem csak általánosságban, hanem egyes tényezők szerint lebontva is értékelték az ország jelenlegi és jövőbeli helyzetét. A megkérdezettek az iskolai osztályzatoknak megfelelően ötös skálán külön pontozták a demokrácia működését, a gazdasági helyzetet, az egészségügyi ellátást, a közlekedést, a szociális ellátást és az ország nemzetközi megítélését. Az ország helyzetét kifejező mérőszámok a NetHangulat indexhez hasonlóan egytől százig vehetnek fel értékeket. Középpontnak az 50 tekinthető – az ennél alacsonyabb értékek negatív, a magasabbak pozitív előjelű helyzetértékelést vagy várakozást mutatnak.

Az ország helyzetére vonatkozó mutató korántsem írt le akkora utat, mint az általános közhangulatot jelző főindex. Ez a választások előtti hónapban 26 ponton állt, és ennél csupán 4 ponttal magasabb értéket tudott elérni az elmúlt egy évben: júliusban és októberben állt 30 ponton. Ehhez a maximumhoz képest az index július végén 6 ponttal állt alacsonyabban: a mostani 24-es érték két ponttal alacsonyabb annál, mint amit a választások előtt mértünk.

Jelentős változásokat figyelhettünk meg ugyanakkor annak az indexnek az alakulásában, amely az internetezők jövőbeli várakozásait mutatja. Ez a választásokat követően 38-39 ponton állt, és több mint 10 ponttal is meghaladta az aktuális helyzet mérőszámát, ami egyfajta csodavárásra engedett következtetni. Júliusban ez a mutató már csak 24 ponton állt, ami megegyezik a jelenlegi helyzet mérőszámával. Mindez arra utal, hogy az internetezők már egyáltalán nem számítanak arra, hogy egy éven belül akár kismértékű javulás is lesz az ország helyzetében, igaz, a helyzet romlását sem valószínűsítik.

Az egyes tényezőket külön vizsgálva az is látható, hogy az ország gazdasági helyzetét illetően még mindig számítanak valamilyen mértékű javulásra az internetezők, ellentétben például a szociális ellátással vagy a demokrácia működésével, amelyek esetében negatív változásoktól tartanak.

A felmérésben megkérdezettek ötös skálán értékelték saját jelenlegi és jövőbeli helyzetüket is: az anyagi helyzet, a munka (tanulás) és az emberi kapcsolatok tekintetében. Az internetezők a vizsgált dimenziók közül emberi kapcsolataikat értékelik a legjobbnak és anyagi helyzetüket a legrosszabbnak. Ez a sorrend a felméréssorozat kezdete óta nem változott.

A személyes helyzetre vonatkozó indexre is igaz az, ami az országindexre, vagyis hogy a választások óta nem változott jelentősen: az elmúlt egy évben 43 és 47 közötti értékeket vett fel. A főindexszel és az országindexszel ellentétben ez a mutató júliusról augusztusra egy pontot nőtt, és jelenleg 43 ponton áll.

A jövőbeli helyzetre vonatkozó mutató ennél már csak 2 ponttal áll magasabban; a választások előtt még 10 pontot is meghaladó, de még az elmúlt hónapokban is 4-5 pontos differencia az ősz elejére tehát szinte teljesen elfogyott: az internetezők már nem nagyon bíznak abban, hogy egy év múlva jobban élnek majd, mint most.

Csökkent a nemzetközi szervezetekbe vetett bizalom

Az elmúlt hónapban szinte az összes vizsgált intézmény bizalmi indexe csökkent, ami a NetHangulat index csökkenése esetén nem szokatlan. Ezúttal legnagyobb mértékben a nemzetközi szervezetek presztízse esett; ez a világgazdaságban történt negatív folyamatok kiváltotta bizalmatlanság jele lehet.

A felmérést az NRC 2011. augusztus 28-31. között végezte, 1000 internethasználó online megkérdezésével. Az adatbázist az TNS-NRC InterBus kutatásának offline adataival súlyozták, így az a legfontosabb demográfiai ismérvek tekintetében reprezentatív a legalább hetente internetező 18-69 éves magyar lakosságra nézve.