Az Országgyűlés szakbizottságának elnöke ezt a testület keddi ülése után mondta újságíróknak. A bizottság szakértői anyagokról tárgyalt a témában. Mint a bizottsági elnök elmondta, az utóbbi időben képviselők többször félreértelmezték szabályokat, és azt jelezték, hogy le fognak mondani a mentelmi jogukról, ha a legfőbb ügyészhez kerül az adott ügy. A bizottsági elnök úgy értelmezi, hogy az eljárás bármely időszakában, bármely szerv előtt le lehet mondani a mentelmi jogról, de mint hangsúlyozta, ez egy jogértelmezés. 

A KDNP-s politikus azt szeretné, ha ezt törvényi szinten is rendeznék, hogy egyértelmű legyen. A büntetőügyeknél továbbra is az Országgyűlés mondaná ki a végső szót - derült ki szavaiból. Rubovszky György emellett azt is szeretné, hogy a jövőben az országgyűlési képviselőknek kötelező legyen a hatóságok előtt azonnal felfedniük ilyen mivoltukat. Ha ezek után bármilyen olyan intézkedés történik, ami nem a tetten éréssel kapcsolatos, akkor nagyon szigorúan kell fellépni az adott hatóság ellen - hangsúlyozta, megjegyezve: a jelenlegi szabályozás szerint sokszor kerülnek a hatóságok akaratlanul is olyan helyzetbe, hogy megsértik a képviselők mentelmi jogát.

Minden körülmények között rendezni kell - folytatta - a pótmagánváddal kapcsolatos eljárást. A szabályozásba bele kell építeni, hogy a pótmagánvádas ügyekben ki és milyen formában fordulhat az Országgyűléshez a mentelmi jog felfüggesztése tárgyában. 

Az összeférhetetlenség kérdéskörével kapcsolatban is rendezni kell több dolgot - jelezte, hozzátéve: amikor a jelenlegi szabályozás megszületett, a magyar gazdasági élet mintegy 90 százaléka állami vállalatokra épült, és az összeférhetetlenségi szabályok is az állami vállalatokra van "kihegyezve". Rubovszky György szerint ugyanakkor minden állami tulajdonú gazdasági szervezet ma már gazdasági társasági formában működik. 

Elgondolkodtatónak nevezte a mentelmi jog kérdésében a szomszédos Ausztriában érvényben lévő szabályozást. Eszerint ott mentelmi jogot élveznek azok a témák is, amelyek a parlament épületében és az ülésteremben, felszólalásokkor hangzanak el. Ezek akármilyen sértőek, polgári pert sem lehet miattuk indítani - jelezte. Ha ezeket az írott vagy elektronikus sajtó szó szerint idézi, akkor a sajtó is mentesül mindenfajta jogkövetkezmény alól, és csak azt vizsgálják, hogy valóban szó szerint idézte-e az elhangzottakat. Magyarországon csak büntető és szabálysértési ügyekre vonatkozik mentelmi jog, a polgári jogi eseteknél ilyen nincs. Kérdés, hogy ezt a Ház ki akarja-e terjeszteni vagy sem, ő maga ebben a kérdésben még teljesen bizonytalan - fűzte hozzá.

Az új szabályozásnak 2012. január 1-ig, az új alaptörvény hatályba lépéséig meg kellene születnie - tette hozzá, megjegyezve: ezzel párhuzamosan lépnének életbe a sarkalatos törvények. Reméli, hogy ezek között lesz a jogállásról és javadalmazásról szóló jogszabály is. Az MTI kérdésére megerősítette, a mentelmi bizottság keddi tanácskozásán téma volt Zagyva György Gyula jobbikos képviselő a mentelmi ügye. A képviselő mentelmi jogáról lemondott, és ezt mivel szabálysértési ügyről van szó, megtehette.