Július közepén tartott küldöttválasztó közgyűlést a Magyar Gyógyszerészeti Kamara (MGYK) budapesti szervezete. Amióta újra kötelező a kamarai tagság, valamennyi megyei szervezetnek érvényes névjegyzéke van a tagokról. Ez a pont már csak azért is lényeges, mert a jelenlegi vezetés irányvonalát pártolók (a magángyógyszerészek) arra hivatkozva támadták meg a közgyűlés végeredményét, hogy a végleges választói névjegyzék, és az általuk nyilvántartott névjegyzék nem egyezik.

Megtámadták

„Ez pedig egy mondvacsinált ürügy”- mondja a hvg.hu-nak Szentirmai Endre, aki a patikusháborúban a határozat megsemmisítését kérő gyógyszerészeket védi. A láncospatikákhoz tartozó gyógyszerészek szerezték meg ugyanis az említett küldöttgyűlésen a helyek több mint felét, ami azt jelenti, hogy a hálózatos patikusok az „etikus patikusokkal” szemben többséget szereztek. (Az „etikus patikus” elnevezést azok a magángyógyszerészek találták ki, akik azt vallják: nem piacgazdasági alapon szerveződnek, hanem kizárólag egészségügyi szolgáltatók. A hálózatos patikusok többségének tulajdonosa viszont nem gyógyszerész, hanem szakmai befektető.)

Miután a Kamara az említett okra hivatkozva megsemmisítette az eredményt, új választást írtak ki. Ezt a Hálózati Gyógyszertárak Szövetségéhez tartozó két patikus a Fővárosi Bíróságon támadta meg, a bíróság bekérte a szükséges papírokat, majd megállapította, hogy a kérelmük alapos. Ugyanekkor felfüggesztő végzést is hozott, mely szerint nem ismételhető meg a Kamara budapesti szervezetének közgyűlése.

MTI / Mohai Balázs

A bíróság az első tárgyalást az ügyben január közepére rendelte el, ekkor derül ki tehát, hogy érvényes volt-e vagy sem a küldöttválasztó közgyűlés. Az ügyvéd azt mondja, a kamara megkapta a felfüggesztő végzést, ám azt vélhetően nem küldték tovább a budapesti szekciónak, mert a választás előkészületeit változatlan ütemben folytatják.

Összehívják

Horváth Tamás, az Magyar Gyógyszerész Kamara elnöke a hvg.hu-nak viszont azt mondja: a budapesti szervezet elnöksége október 9-re hívta össze a megismételt küldöttgyűlést. „Van tudomásunk arról, hogy az elnökségünk határozatát, ami a megismételt gyűlésre vonatkozik, két patikus megtámadta a Bíróságon. A bíróság a részünkre viszont csak a keresetlevelet, a tényállást és a kitűzött tárgyalás időpontját küldte meg”- mondja az elnök, aki szerint tehát semmi okuk és indokuk nincsen arra, hogy ne hívják össze újra a küldöttgyűlést.

Az új kamarai törvény szerint szeptember, illetve október végéig kellene az országos küldöttközgyűlést lebonyolítani, az alapszabályt és az etikai kódexet elfogadni. Ez utóbbi tervezet is heves viták kereszttüzében áll, mivel az a magánéleti viselkedést is a kamarai ítélkezés és pénzbüntetés körébe vonná, és kötelezővé tenné a tagoknak egymás be- és feljelentését, tiltaná továbbá a kisebbségi vélemény kamarán kívüli ismertetését.

Nem ez az első olyan momentum, amely a patikustársadalom megosztottságát mutatja. A Magyar Gyógyszerészi Kamara nagyjából egy évvel ezelőtt ment neki a patikusok egy csoportjának, akik gyakorlatilag a patikaliberalizáció miatt nyithattak patikákat. Tavaly ősszel ugyanis a kamara is támogatta a láncos patikusok dolgának megnehezítését, és elérték azt is, hogy a szakmai befektetőknek el kell adniuk vállalkozásukat a gyógyszerészeknek. A nyilatkozatháborúban persze olyanok is elhangzottak, hogy a hálózatokban működő gyógyszertárak trafikként működnek, a szakmai befektetők olyanokra utasítják a gyógyszerészeket, ami hivatásukkal ellentétes, ám azt is hozzátették, hogy ezekben a patikákban fordul elő legtöbbször szakmai tévedés.