A BKV dolgozói önkéntes magán-nyugdíjpénztári és egészségpénztári tagok is lehetnek. A dolgozók mindkét esetben a bérük egy százalékával járulnak hozzá a befizetésekhez, ezt egészíti ki a közlekedési vállalat további 3-3 százalékkal. Információink szerint a BKV menedzsmentje a szakszervezetekkel folytatott szerdai megbeszélésen a Kollektív Szerződésnek (KSZ) csupán e pontjait kifogásolta. Mint korábban megírtuk, a cég igazgatósága korábban a szerződés felülvizsgálatát kérte a vezetéstől.

Úgy tudjuk: a vállalatvezetés azt akarja elérni, hogy a fenti struktúra úgy változzon, hogy az ilyen jellegű megtakarítási lehetőséggel csak a kisebb jövedelmű dolgozók tudjanak élni, a vezető beosztású, így sokat kereső alkalmazottak azonban ne. A bér három százalékát kitevő „ajándékpénz” ugyanis jelenleg a sok százezer, akár egymillió forint fölött kereső vezetőket ugyanúgy megilleti, mint a néhány százezer forintot kereső járművezetőket, karbantartókat.

Stiller Ákos

Arról egyelőre nem született döntés, hogy az önkéntes magán-nyugdíjpénztári és az egészségpénztári megtakarításokat a BKV miként korlátozza: elképzelhető, hogy a mindenkori minimálbér megszorzásával határoznák meg a jogosultság határát, de felvetődött az is, hogy maximálnák az így megtakarítható összeget is. Úgy tudjuk: a menedzsment azt kérte a szakszervezetek képviselőitől, vizsgálják meg, hogy a KSZ mely részéből tudnak engedni.

Nem érdeke

A szerdai megbeszélésen csak a menedzsment és négy szakszervezeti vezető által alkotott „állandó bizottság” vett részt. A BKV akkor tárgyal majd valamennyi érdekképviselettel, ha a szűk körű bizottságban előre tudnak lépni. A vállalat és a szakszervezetek vezetése abban egyetértett, hogy a BKV-nál szerkezeti átalakításra van szükség.

Noha az október végén elfogadott határozatában a BKV igazgatósága azt kérte a társaság vezetésétől, hogy az érdekképviseletekkel egyeztetve vizsgálja felül, módosítsa, szükség szerint pedig mondja fel a Kollektív Szerződést, információink szerint a szerdai tárgyaláson a KSZ felmondása nem vetődött fel.

A BKV-nak jelenleg annak ellenére nem érdemes felmondania a KSZ-t, hogy az – amint azt a hétfőn megírtuk – a dolgozók keresetének 20-30 százalékát biztosítja. A határozatlan időre megkötött KSZ felmondási ideje ugyanis fél év, így ha a menedzsment most felmondaná, 6 hónapig még az alapján kellene fizetni a dolgozókat. Addig azonban hatályba léphet az új Munka törvénykönyve (Mt.), amely eleve lehetetlenné teszi a KSZ-ben foglaltak teljesítését.

MTI / Máthé Zoltán

Piszkos munka

A Munka törvénykönyve tervezetében ugyanis az szerepel, hogy állami vagy önkormányzati vállalatnál (a BKV az utóbbi) a munkavállaló munkabére nem haladhatja meg a törvényben rögzítettet, ami azt jelenti, hogy a Kollektív Szerződés sem tartalmazhat a törvényben rögzítettnél magasabb béreket. A BKV dolgozóinak esetében ennek elsősorban az éjszakai műszakpótlék tekintetében van jelentősége, az ugyanis a Mt. tervezete szerint lényegesen alacsonyabb lesz, mint amennyit ma a KSZ biztosít.

Az új Mt. tervezete szerint az önkormányzati tulajdonú vállalatnál a munkaidő sem lehet kevesebb a törvényben foglalt 8 óránál, márpedig a metróvezetők esetében a heti munkaidő 36 óra, azaz napi 7,2 óra.

Ráadásul, ha a menedzsment meg tud állapodni a szakszervezetekkel a Kollektív Szerződés tartalmában, a BKV dolgozóinak a napokban meglebegtetett sztrájkja okafogyottá válik, miközben jogosultságaik jelentős részét az új Munka törvénykönyve miatt amúgy is jó eséllyel elveszítik. Az Mt. rendelkezései ellen pedig nehezebben tudnak tiltakozni a munkavállalók, legalábbis erre utal az, hogy a dolgozók korábban tervezett sztrájkját a bíróság jogszerűtlennek ítélte.