szerző:
Tossenberger Adél
Tetszett a cikk?

Négy csatorna ellen indított eljárást a Médiahatóság, miután a szabályozás ellenére is túl hangosan sugározták a reklámokat. Az RTL Klub, a Story TV, az m1 és a Duna Tv is többször beleesett ebbe a hibába, a nézők pedig mindezt nem hagyták szó nélkül. A csatornák nyitottak az egyeztetésre, de abban eltérnek a vélemények, valóban követtek-e el jogsértést.

Felriadnak és megijednek a gyerekek, folyamatosan a távkapcsolóért kell nyúlni, zavaróan hangosak a reklámok – ilyen és ehhez hasonló panaszok futottak be a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatósághoz (NMHH) amiatt, hogy egyes csatornák a reklámokat a környező műsorokhoz képest jóval hangosabban sugározzák.

Minél hangosabb egy műsoranyag, annál jobban magára vonja a nézők figyelmét. Ez olyan általános érvényű jelenség, ami visszaélésekre csábíthat, ennek negatív hatása pedig több területen is nyomon követhető – olvasható az NMHH tanulmányában, mely szerint a jelenség „a produkciós fázisban végrehajtott manipulációk, illetve az adás lebonyolítás során elkövetett hibák együttes következménye”.

A reklámblokk ugyan hangosabbnak tűnik, mint a rendes műsorfolyam, ezt azonban a reklámkészítők nem is nagyobb hangerővel, hanem különböző hangmérnöki trükkökkel érik el. Amíg egy filmben vagy más műsorban a hangsáv elég széles dinamikai tartományban mozog, azaz nagy a távolság a halk és hangos zörejek között, addig a reklámokban a halkabb hangokat felerősítik, hogy minél közelebb legyenek a hangosabbakhoz. A maximum jelszint tehát azonos marad a rendes műsoréval, de mivel az átlagos hangerő nagyobb lesz, ezért az emberi fül hangosabbnak érzékeli a hirdetéseket. Magyarán tényleg hangosabb lesz a reklám.

Panaszáradat

Az NMHH a médiatörvény hatályba lépése után fél év türelmi időt adott a csatornáknak, hogy arra ösztönözze őket: a zavaró hangerejű reklámszpotok hatósági beavatkozás nélkül tűnjenek el a képernyőről. Az elmúlt hónapokban ugyanakkor azt tapasztalták, hogy a nyilvánosságra hozott adatok sem tartják vissza a médiaszolgáltatókat az ismételt normaszegéstől. A hatóság ügyfélszolgálatára folyamatosan érkeznek a nézői panaszok: csak idén több mint hetven bejelentést kaptak. A Médiahatóság szerint ezek a gondok nem elszigetelten jelentkeznek, a bejelentések nem csupán néhány "ráérő laikustól" származnak. A mérési adatokat január óta videómelléklettel együtt publikálja a hatóság, itt böngészhet közöttük.

Marton Szilvia

Az illetékes hatóság szeptemberi, szúrópróba-szerű vizsgálata szerint a Duna Tv esetében hét, az RTL Klubnál három, az m1-nél és a Story TV-nél pedig egy-egy alkalommal regisztráltak túllépést, ezért november 9-én hatósági eljárást indítottak ellenük. A következő lépés, hogy a hatóság jogászok bevonásával határozatban dönt a lehetséges szankciókról, de mivel minden csatorna egyedi elbírálás alá esik, előre nem lehet tudni, hogy a figyelmeztetéstől pénzbírságig terjedő lehetőségek közül ki, miben részesül majd. Az NMHH-tól azt a tájékoztatást kaptuk, hogy az országos csatornák esetében a maximális pénzbüntetés 200 millió, a helyi szolgáltatóknál pedig 50 millió forint lehet.

Hangágyú

„Komolyan vettük az új médiatörvényt és nem követtünk el jogsértést” – mondta a hvg.hu-nak Borsány-Gyenes András, a Story TV-t fenntartó Sanoma Digital Kft. ügyvezetője. Mivel műszaki szakembereik folyamatosan figyelik a reklámok hangerejét és a nemzetközi szabványt követik, az ügyvezető szerint egyáltalán nem biztos, hogy indokolt a büntetés, a Médiahatósággal való egyeztetésre ugyanakkor nyitottak.

A Duna TV és az m1 ügyében az MTVA kommunikációs igazgatóját is megkerestük, aki azt mondta, mivel ők hivatalból nem mérik a reklámok hangerejét, „biztosan jogos” az NMHH ellenük indított eljárása. „Ha hibáztunk, elnézést kérünk, ha valamin javítani kell, javítani fogjuk, és meg fogunk felelni a törvényi előírásoknak” – mondta Szabó László, aki szerint nem céljuk, hogy kárt okozzanak a nézőknek. „Ebben az esetben nem az NMHH a fontos, hanem a nézők” – tette hozzá.

Nemcsak itthon okoz gondot

A hangos reklámok elleni harc nem egyedi jelenség: Hollandiában a gyerekeknek szóló műsorszámokat megszakító reklámok esetében például már évek óta tiltják ezt a fajta manipulációt. Ausztráliában pedig törvénytervezet is született arról, hogy a reklámokban tiltsák ezt a hangmérnöki trükköt, ám ezt végül nem szavazták meg.

 

Az USA-ban Anna Eshoo kaliforniai demokrata párti képviselő 2008 júniusában terjesztett elő egy olyan szövetségi törvényjavaslatot, amely a túl hangos, vagyis az adásban szereplő egyéb műsorok átlagos hangosságát jóval, zavaró mértékben meghaladó szintű reklámok sugárzása ellen lép fel. A javaslatot a képviselőház 2009 decemberében szavazta meg. A tervezet felsőház elé terjesztett, némileg módosított változatát több támogatóval végül Sheldon Whitehouse szenátor fogadtatta el 2010. szeptember 30-án.

Szabó szerint mivel ősszel jöttek ki az első hivatalos mérési eredmények, most van okuk egyeztetni a mérési metódust, illetve hozzányúlni a rendszerhez. Az MTVA arra számít, hogy sikerül megegyezni a Médiahatósággal, hiszen – ahogy fogalmazott – „senki sem szeretne pénzbüntetést fizetni”.

Az RTL Klub programigazgatója, Kolosi Péter az ügy kapcsán csak annyit mondott a hvg.hu-nak, hogy kollégáitól folyamatosan azt a tájékoztatást kapja, hogy náluk nem hangosak a reklámok. Bővebb tájékoztatást későbbre ígért.

Az NMHH korábbi beszámolójával szemben a TV2 ellen nem indult eljárás a hangos reklámok ügyében.

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!

MTI Kult

NMHH: Túl sok a reklám a gyerekeknek a kereskedelmi tévékben

A kereskedelmi televíziók több reklámot sugároznak a gyermekműsorok alatt, mint a közszolgálati csatornák - derült ki a Nemzeti Média és Hírközlési Hatóság Médiatanácsának A gyermeksávok környezetében közzétett reklámok vizsgálata címmel megjelent tanulmányából, amely már olvasható a tanács honlapján.

life-style.hu Shake

A legextrémebb nyári reklámok - fotók

Míg nálunk a szabadtéri reklámokra idén is a fantáziátlanság és az amatőr kivitelezés a jellemző, addig jobb helyeken egészen extrém ötletekkel igyekeznek felkelteni a potenciális vásárlóerő figyelmét. Nem biztos, hogy ezek az ötletek jók is, de mindenképpen figyelemre méltók.