Nem garantált többé, hogy a bérekből, fizetésekből levont különféle járulékok, társadalombiztosítási hozzájárulások után az állam automatikusan nyújt szolgáltatásokat – ezzel a Rogán Antal által javasolt kiegészítéssel lépett életbe az az adótörvénycsomag, mely november 29-én, az államfői aláírást követően meg is jelent a Magyar Közlönyben. Ugyanez a törvény a nyugdíj-hozzájárulást, az egészségügyi és a munkaerő-piaci járulékot összevonva és átnevezve bevezette a 27 százalékos új adófajtát, a szociális hozzájárulási adót.

A járulékok átkeresztelése, az állam polgáraival szembeni ellátási kötelezettségeinek fellazítása olyan új jogi helyzetet teremt, amelyet az Alkotmánybíróságnak (Ab) is figyelembe kell vennie a magánnyugdíjpénztárak államosításáról szóló döntésében. Azaz a testületnek – amely 11 hónapja vizsgálja a kérdéskört, de még nem hozott határozatot – mérlegelnie kell az új körülményeket, hiszen az Ab mindig a hatályos jogszabályok alapján dönt.

Az Alkotmánybíróságnak összesen két hete, és várhatóan négy tárgyalási napja maradt az ügy lezárására. A parlament által november közepén megszavazott alkotmánybírósági törvény ugyanis leszögezi, hogy a folyamatban lévő ügyek január 1-jével megszűnnek, a testület nem foglalkozhat azokkal az indítványokkal, amelyeket 2012 előtt adtak be.

Ha a hátralevő időben mégis dönt azt Ab, akkor mérlegelnie kell, hogy a nyugdíjjárulék adóvá való átnevezése milyen következményekkel jár, hiszen egy tavalyi alkotmánymódosítás szerint a testület nem járhat el adóügyi kérdésekben, amíg az államadósság nem csökken egy meghatározott szint alá. Ez pedig ebben a parlamenti ciklusban várhatóan nem fog bekövetkezni.

Ketyeg az óra

„Nyilvánvaló, hogy ebben a kérdésben nem dönt már az idén az Ab, vélhetően nem is akar. Ennek fényében már részletkérdés, hogy a járulék átnevezésének vannak-e alkotmányjogi következményei” – mondta a hvg.hu-nak Lövétei István alkotmányjogász.

Tárgyal a kibővült Alkotmánybíróság - négy napjuk maradt

MTI / Szigetváry Zsolt

A testület 11 hónapja nem jutott dűlőre, pedig a nyári ítélkezési szünet előtt az ügy előadóbírája – a Népszabadság júliusi értesülése szerint Balogh Elemér – már elkészített egy határozattervezetet, amely a magánnyugdíjpénztárak vagyonát államosító rendelkezések több pontját is alkotmányellenesnek tartotta. A parlament tavaly év végén fogadta el azt a Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter által kidolgozott törvényt, mely szerint, akik 2011. január 31-ig nem nyilatkoznak arról, hogy a pénztáruknál maradnak, automatikusan átkerülnek az állami rendszerbe. Azok viszont, akik maradtak, 2011 decemberétől nem szereznek jogosultságot, annak ellenére, hogy munkáltatójuk eddig 24 százalékos nyugdíjjárulékot fizetett utánuk minden hónapban.

Az Origo által augusztus közepén ismertetett Ab-tervezet kilátásba helyezte annak a résznek a megsemmisítését, amely megvonja az állami nyugdíjjogosultságot a magánnyugdíjpénztárban maradóktól, és kimondaná, hogy azoknak is jár állami nyugdíj, akik pénztártagok maradtak. Másrészt eltörölné azt a passzust, amely a munkáltatói nyugdíjjárulékot átnevezte nyugdíj-hozzájárulásnak. Ezt a tervezetet a testület honlapján nyilvánosságra hozott napirendek szerint négy alkalommal tárgyalta az Alkotmánybíróság: kétszer még a régi létszámú Ab, majd október-novemberben a Fidesz-KDNP által jelölt öt bírával kiegészített testület.

Az Alkotmánybíróság sajtófőnöke, Sereg András a hvg.hu-nak azt nyilatkozta, előreláthatóan a testület idén már csak az elkövetkező két hétben fog ülésezni, valószínűleg a két ünnep között már nem lesz tárgyalás, legfeljebb a lezárt határozatokat fogják aláírni. A sajtófőnök szerint a napirendet hétről hétre alakítják ki, annak függvényében, hogy az alkotmánybírák hogyan haladnak az ügyek feldolgozásával és mi fér bele az időbeosztásukba. Így nem tudta megmondani, hogy idén előkerül-e még a határozattervezet.

Újra kell tölteni

Amennyiben 2011 végéig nem zárja le a kérdést az Ab, az államosítást támadó indítványok az Alkotmánybíróságról szóló új törvény szerint elvesznek.

Az Ab-hoz az év elején több száz beadvány érkezett a törvény alkotmányosságának vizsgálatát kérve. Zömében magánszemélyek fordultak az Alkotmánybírósághoz, de a Stabilitási Pénztárszövetség, a Magyar Helsinki Bizottság és Mesterházy Attila MSZP-elnök is a testület állásfoglalását kérte. A parlament alkotmányügyi bizottsága kezdeményezte – az ellenzék által végig ellenzett – Ab-törvény szerint ezeket az indítványokat úgynevezett alkotmányjogi panaszként 2012. március 31-ig ismét a testület elé lehet terjeszteni, ám ezt már csak azok tehetik meg, akik igazolni tudják, hogy a döntés sérti az alkotmányos jogaikat.

Sorbanállás a januári államosítás előtt

Horváth Szabolcs

Így a szervezetek, illetve az ellenzéki politikusok többsége már nem fordulhat az Alkotmánybírósághoz, igaz, a magánnyugdíjpénztárakban maradt 98 ezer tag elviekben megteheti – ám ez további időbeli csúszást hozhat, ráadásul új bíróra kell osztani az ügyet, ahogy a nyáron elkészült határozatot is újra kell fogalmazni.

Átkeresztelés lépésről lépésre

A testület sajtófőnöke augusztus végén – amikor két napon keresztül tárgyalta, de nem véglegesítette a határozatot az Ab – azzal magyarázta a döntés elmaradását, hogy új alkotmányjogi szempontok merültek fel.

Az Országgyűlés gazdasági bizottságának elnöke, Rogán Antal javasolta járulékátnevezés, a szociális hozzájárulási adó bevezetése szintén egy olyan szempont, amit figyelembe kell vennie a testületnek – mondták a hvg.hu-nak nyilatkozó alkotmányjogászok. Ilyen szempontokat a Balogh Elemér kidolgozta határozattervezet is figyelembe vett, hiszen a kormánypárti többség idén decembertől már átnevezte a nyugdíjjárulékot hozzájárulássá. A tervezet viszont kimondta volna, hogy a teher elnevezése nem írja felül annak tartalmat, vagyis továbbra is nyugdíjjogosultságot ad a nyugdíjkasszába folyó közteher megfizetése, bármi is legyen annak a neve.

Egy, az Ab munkájára rálátó, neve elhallgatását kérő forrás szerint a bírák várhatóan mérlegelni fogják, hogy most már kifejezetten adónak hívják a közterhet – amivel a régi és az új alkotmány szerint sem foglalkozhat a testület –, ami rendszertanilag is egy adótörvénybe és nem a társadalombiztosítási rendelkezések közé került. A szociális hozzájárulási adó ugyanakkor három járulékot vont össze – azaz összemosódik, mit mire és miért szednek be –, amelyek szétporciózását a különféle állami (nyugdíj-, egészségügyi és egyéb pénz-) alapokba a mindenkor költségvetési törvény fogja meghatározni.

A Bokros-csomag nyomában

„Mindegy, hogy milyen neve van a köztehernek, a lényeg, hogy a pénz a nyugdíjalapba került, és ebből a bevételből finanszírozzák a nyugdíjakat. A nemzeti kockázatközösség megmarad, az Ab pedig az intézményre, a tartalomra és nem az elnevezésre figyel” – magyarázta Lövétei, milyen szempontok alapján döntött hasonló kérdésekben eddig a testület. Hasonlóan vélekedik Tóth Gábor Attila alkotmányjogász is, aki szerint az Ab eddig következetes volt társadalombiztosítási kérdésekben.

Az 1991-es testület - maradnak-e az alapelvek?

Bánkuti András

Az Alkotmánybíróság az 1990-es évek közepén alakította ki azokat a precedenseket, amelyek alapján az ilyen típusú kérdéseket megítéli – az Origo által ismertetett határozattervezet is arra utal, hogy az előadóbíró e döntésekhez nyúlt vissza. A Bokros Lajos egykori pénzügyminiszterhez kötődő törvények akkor is úgy vetettek ki egyes járulékokat, hogy azért semmilyen ellenszolgáltatást nem akart biztosítani az állam.

A hvg.hu által megkeresett alkotmányjogászok szerint a fő kérdés az, hogy a 15 fős Alkotmánybíróság tagjainak többsége továbbra is magáénak vallja a testület 1990-es években – Sólyom László Ab-elnöksége idején – lefektetett alapelveit. A testületnek szeptemberben lett tagja Pokol Béla, aki az alkotmányozási folyamat idején tavaly azt hangsúlyozta: érvényteleníteni kellene az Ab elmúlt 21 évben hozott határozatait, mert ezekre mint precedensekre támaszkodva a túl nagy hatalommal bíró testület „le fogja nullázni” az új alaptörvényt.

Lövétei szerint a következő hónapokban fog kiderülni, hogy egy teljesen új szemléletű Alkotmánybíróság jött létre, vagy a bírók többsége továbbra is ragaszkodik az 1989 óta érvényesített alapjogvédelemhez. Rogán az adótörvényekbe be is illesztett egy olyan passzust, mely szerint "a társadalmi szolidaritás elvének megfelelően a törvény (…) olyan fizetési kötelezettséget is megállapíthat, amelynek megfizetése társadalombiztosítási ellátásra való jogot nem keletkeztet", ami arra utal, hogy a Fidesz jogitechnikai megoldásokkal próbálja megkerülni a precedenseire támaszkodó és ezért kiszámítható Ab döntését - már amennyiben az egyáltalán megszületik.