Orbán Viktor kormányfő még a héten elküldi válaszlevelét Hillary Clinton amerikai külügyminiszternek - közölte a kormányszóvivő csütörtöki sajtótájékoztatóján. Giró-Szász András azt mondta, a magyar kabinet bármilyen konkrét felvetést hajlandó megvitatni, de "általánosságban megfogalmazott felvetésekkel nehéz mit kezdeni". Mint mondta, "hogyha általánosságban nézzük, akkor világosan kell látni azt, hogy ugye mik hangoznak el az egyházügyi törvénnyel kapcsolatban a vallásszabadság kritikája hangzik el, az alaptörvénnyel kapcsolatban a demokratikus jogállammal kapcsolatos felvetések hangoznak el, de konkrétumok nem. Ilyenkor mindig érdemes megnézni azt, hogy vajon a konkrétumok mik lehetnek abban a pillanatban, hogy ilyen konkrét definíciók érkeznek, hogy mivel van probléma, abban a pillanatban ugyanilyen konkrét válaszokat tud adni a magyar kormányzat. Általánosságokra általánosságokat tudna mondani, azt meg nem feltétlenül érdemes".

A Népszabadság szerint december 23-án terjedelmes levelet küldött az Egyesült Államok külügyminisztere a magyar kormányfőnek, amelyben nyomatékosan kérte, a magyar miniszterelnök fontolja meg a következményeit annak, hogy ha több, az Egyesült Államok és az Európai Bizottság által is kifogásolt sarkalatos törvény a jövő hónapban mindenfajta változtatás nélkül lép hatályba.

Giró-Szász András

Túry Gergely

A cikk szerint az amerikai diplomácia vezetője a magyar demokratikus intézményrendszer szisztematikus leépítésével kapcsolatban fejti ki véleményét: a levél megerősíti az elmúlt hetekben többször hangoztatott amerikai aggodalmakat a bíróságok függetlenségével, az új egyházügyi törvénnyel és a média szabadságával kapcsolatban. Új bírálati elemként pedig felbukkan az is - teszik hozzá -, hogy a Klubrádió frekvenciáját más adónak ítélték.

Hillary Clinton amerikai külügyminiszter júniusi budapesti látogatásán kifejtette aggodalmait is, hogy a kétharmados többség adta lehetőségekkel élve, a kormány által végrehajtott változások következtében Magyarország képes lesz-e hű maradni saját demokratikus hagyományaihoz. Valódi elkötelezettséget kért az igazságszolgáltatás függetlensége, a szabad sajtó és a kormányzati átláthatóság mellett.

A nagykövetség kitért arra: az Egyesült Államok többször kifejezte aggodalmát a magyar alkotmány lényegi reformja miatt, jelezve, hogy a személyi szabadságjogokat, valamint a szükséges fékek és ellensúlyok rendszerét meg kell őrizni. "Fontos, hogy ezeket a változtatásokat megfelelő átláthatóság jellemezze, és vita kísérje" - közölte a nagykövetség.

Az Egyesült Államok magyarországi nagykövete, Eleni Tsakopoulos Kounalakis októberben szóbeli tiltakozó diplomáciai jegyzéket, demarsot adott át, amelyben aggodalmát fejezte ki az alkotmányos változásokkal kapcsolatban, ”kiemelten kérve az igazságszolgáltatás függetlensége, a sajtószabadság és a kormány átláthatósága melletti valódi elkötelezettséget”.

Juppét pontatlanul idézték a szóvivő szerint

A kormányszóvivő reagált Alain Juppé francia külügyminiszter nyilatkozatára is, amellyel kapcsolatban két észrevételt fogalmazott meg. "A francia külügyminiszter is elismerte, hogy az Európai Unió minden országának közös kincse a jogállamiság, ezzel kapcsolatos vizsgálatokra azonban az Európai Bizottság hivatott" - közölte Giró-Szász András. Kijelentette azt is: pontatlan volt Alain Juppé nyilatkozatának idézése a magyar sajtóban, a francia külügyminiszter ugyanis nem nevesítette Orbán Viktort azzal kapcsolatban, hogy az új alaptörvénnyel a hatalom konszolidálását akarta volna elérni.

A francia külügyminiszter kedden a francia állami televízió 1-es csatornájának nyilatkozva azt mondta: "problémás a helyzet ma Magyarországon", ahol új alkotmány lépett életbe. Az Európai Bizottság feladata ellenőrizni, hogy az új alkotmány szövege tiszteletben tartja-e az Európai Unió országainak közös értékeit, vagyis a jogállamiságot, valamint a demokratikus alapértékeket - fűzte hozzá Alain Juppé.