„A kialakult politikai közeg, a jelenleg regnáló politikai elit leváltása a célunk tehát, így ebben nem lehetnek szövetségeseink a rendszer részét képező politikai erők (mint pl. a Magyar Szocialista Párt, a Demokratikus Kolalíció, vagy ezekből esetlegesen kialakuló további szervezetek). Az Orbán-kormány leváltásának tehát nem lehet elfogadható eszköze és módja egy olyan szövetség, amely a hatalomba visszasegítené a jelenlegi kormány kétharmados győzelmét előidéző úgynevezett baloldali erőket, vagy azok közvetlen szövetségeseit. Választási, politikai szövetségre (legyen az országos, vagy helyi választás) csak és kifejezetten olyan civil és politikai szerveződésekkel lépünk, amelyek e feltételt önmagukra is érvényesnek tartják” – ez az állásfoglalási javaslat kering az LMP-ben, egy „pártszavazás” formájában, bár az LMP alapszabálya ezt az intézményt nem ismeri.

„Nem is konkrétan szavazásnak tekintjük, inkább véleménycserét szerettünk volna elindítani a pártban erről a kérdésről” – mondta a hvg.hu-nak az egyik kezdeményező, a párt baranyai választmányának vezetője, Keresztes László Lóránt, aki maga is „informális” akciónak tartja a kezdeményezést. Keresztes szerint ettől függetlenül a szavazás eredményét, a beérkezett véleményeket pénteken kiértékelik, és a párt szombati kongresszusa elé terjesztik majd. A hétvégi tanácskozás egyik fő témája egyébként éppen a következő időszakban követendő politikai stratégia meghatározása lesz.

Nem egyszerűen igen vagy nem

Arra a kérdésünkre, hogy eddig milyen vélemények érkeztek, inkább támogatóak, vagy ellenzőek-e, Keresztes László Lóránt úgy válaszolt, hogy ezt nem lehet megmondani, hiszen nem egy egyszerű igennel vagy nemmel lehetett állást foglalni, hanem mindenki megírhatta a véleményét. A kezdeményező nem tudta megmondani, hogy hányan küldték el véleményüket eddig, csak annyit mondott, hogy „elég sokan, sikerült egy kis pezsgést vinni a pártba így a kongresszus előtt”. (Az LMP-nek mintegy 800 tagja van jelenleg.)

Az LMP eddigi legsikeresebb akciója december 23-án a Parlamentnél. Kivel kössenek szövetséget?

Stiller Ákos

„A kongresszus előtt hagyományosan felélénkülnek a belső eszmecserék a pártban, így van ez most is” – kommentálta a kezdeményezést Vágó Gábor, a párt szóvivője. Szerinte több vitairat, stratégiatervezet is készül párhuzamosan, ezek mindegyikét a kongresszus elé fogják terjeszteni, mindegyikről véleményt alkothat és szavazhat majd a testület. Így külön határozati javaslat lesz abból is, amiről a baranyaiak „szavaztatnak”. Ugyanezt mondta Jávor Benedek: az LMP parlamenti képviselője szerint minden kérdést vitára lehet bocsátani a kongresszuson is, és akkor bárki elmondhatja a véleményét.

A kongresszus egyébként Schiffer András lemondása miatt kaphat a szokásosnál nagyobb médiafigyelmet. A frakcióvezető január 14-én jelentette be, hogy távozik posztjáról, de képviselői mandátumát megtartja. A hvg.hu információi szerint Schiffer azzal indokolta távozását, hogy a parlamenti képviselőcsoportban nincsen meg az LMP önálló politizálásának kellő támogatottsága, és az utóbbi napok párton belüli kiszivárogtatásai bizalmi válságot okoztak a frakcióban.

Találgatások

Azóta rengeteg találgatás látott napvilágot az okokról, a legtöbb szerint néhányan túlzottan merevnek tartották a frakcióvezető elzárkózását a Demokratikus Koalíciótól és az MSZP-től. A párt vezetői, képviselői a valós okokról azóta sem beszélnek nyilvánosan (ezt a szcenáriót többen cáfolták lapunknak is); a hvg.hu információi szerint alapvetően személyes ellentétek állnak a háttérben.

Keresztes László Lóránt ezzel kapcsolatban azt mondta, hogy kezdeményezésüknek semmi köze a frakcióvezető távozásához, az egyébként is hangsúlyozottan a választásokig tartó időszakig szól; hogy az eredmények ismeretében milyen szövetségeket köt vagy nem köt a párt, az teljesen új döntést igényel majd. Arra a kérdésünkre, hogy a Karácsony Gergely által felvetett „technikai koalíció” az ő felvetésükbe beleférne-e, Keresztes László Lóránt úgy válaszolt, hogy mivel a Jobbik eleve elzárkózott az egésztől, egy ilyen típusú koalíciónak egyébként sem lenne esélye.

Csakis önállóan

„Nincs olyan irányzat az LMP-ben, amelyik azt mondja, hogy a DK-val vagy az MSZP-vel együttműködve kellene politizálni, az pedig végképp téves értelmezése a történteknek, hogy ebben a párt és a parlamenti frakció között vita lenne” – mondta a hvg.hu-nak Szabó Tímea. A képviselőnő szerint néhány dologban teljes az egyetértés a párton belül. Így nem kérdés, hogy az LMP-nek az ökopolitikát önálló alternatívaként kell képviselnie, nem szabad, hogy a párt más politikai erőkhöz képest határozza meg magát. Abban is konszenzus van, hogy a cél az Orbán-kormány leváltása, és ehhez civil mozgalmakra, új politikai szereplőkre is szükség van.

Szabó Tímea szerint ugyanakkor vannak az LMP-ben, akik – mint maga a „pártszavazás” is mutatja –, már most döntést hoznának a párt szövetségi politikájáról, mások szerint a 2014-es választásokig ez még korai lenne. A kongresszuson erre is választ kaphatnak a párttagok.