"Eszetlen szigor jön" - a Btk.-módosítás és a drogok

"Eszetlen szigor jön" - a Btk.-módosítás és a drogok

Utolsó frissítés:

Szerző:

szerző:
hvg.hu
Tetszett a cikk?

A Társaság a Szabadságságjogokért (TASZ) megkapta a KIM-től a Büntető Törvénykönyv módosításáról szóló előterjesztést. Átnézve a szöveget megállapították: a módosítás rosszabb, mint várták, szerintük ezzel beköszönt az "eszetlen szigor" időszaka. Sárosi Péter drogpolitikai szakértő a hvg.hu-nak azt mondta: több száz ezer fiatalt kriminalizálna a módosítás, mivel az eddigi maximum 2 év helyett 2-8 év börtön fenyegeti a fogyasztót, amennyiben drogot ad át.

A Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium (KIM) szerdán elküldte a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) jogvédő szervezetnek véleményezésre a Büntető Törvénykönyv módosításáról szóló előterjesztését. A TASZ a drogriporter.hu oldalon megjelentetett gyorselemzésében részletezi, mik lesznek a fő változások. "Összességében: rosszabb, mint gondoltuk, az eszetlen szigor időszaka következik" - írja a gyorselemzést jegyző Sárosi Péter drogpolitikai szakértő.

Sárosi a hvg.hu-nak elmondta: a legaggasztóbb, hogy a törvénymódosítás pont az amúgy is kiszolgáltatott szenvedélybetegeket és rendszeres használókat sújtaná még jobban a rájuk vonatkozó speciális szabályok felszámolásával. A TASZ szakértője szerint azonban ennél sokkal nagyobb rétegeket, több száz ezer fiatalt kriminalizálna a lépés, akiket az eddigi maximum 2 év helyett 2-8 év börtön fenyegeti a fogyasztót, amennyiben drogot ad át.

"Nincs ugyanis olyan fogyasztó aki ne adna át, hiszen annak számít egy joint körbeadása is. Ebből következően teljesen életszerűtlen lenne a törvény, értelmetlenül büntetve tömegeket" - mondta lapunknak Sárosi. A TASZ álláspontja szerint a módosítással a 1999 márciusában bevezetett  - majd 2003 márciusában újból enyhített - törvénynél is szigorúbb javaslatot tett le az asztalra a minisztérium, amelyről már egyszer bebizonyosodott, hogy nem ért cél.

Átadás

"A fogyasztás külön tényállás lesz, a csekély mennyiségű kábítószer tartásával egy kategóriába esik. Ennek pozitív hozadéka, hogy megszűnik az összegzéssel kapcsolatos jogi bizonytalanság" - írja a szakértő a drogriporter.hu oldalon. "Megszűnnek a kábítószer-függőkre vonatkozó speciális szabályok. A bíróság már csak mérlegelheti a büntetés kiszabásánál a szenvedélybetegség meglétét" - folytatja.

©

A hatályos Btk. szerint amennyiben egy kábítószerfüggő személy csekély mennyiségű kábítószert átad (a klasszikus “szociális díler” magatartás), egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő, míg ha az elkövető nem kábítószerfüggő, akkor két évig terjedő szabadságvesztésre.

Függőség, kriminalizálás

"A kábítószer-függőség megállapítása eddig is rengeteg problémát okozott a jogalkalmazóknak, egymástól gyakran szögesen eltérő szakértői vélemények születettek. A TASZ által is támogatott Frech Ágnes-féle javaslat szintén megszüntette volna a kábítószer-függők speciális elkövetői csoportként való azonosítását, azonban ezt a lépést a büntetési tételek enyhítésének és nem szigorításának keretében tette volna. Ez a mostani jogszabálymódosítás viszont a függők tömegeinek értelmetlen kriminalizálásához vezet" - olvasható a gyorselemzésben.

Az elterelést a Btk.-módosítás tervezete három további kritériumhoz köti. Csak az az elkövető választhatja a büntetőeljárás alternatívájaként az elterelést, aki az elkövetés körülményeit a nyomozás során a nyomozó hatóságnak feltárja, vagy aki két éven belül nem vett részt elterelésben, illetve aki két éven belül más kábítószerrel visszaélés bűncselekmény elkövetése miatt nem folyt ellene eljárás.

Ez a TASZ szerint az elterelésben részt vevők nagy részét nem érinti, mivel ők olyan alkalmi kannabiszfogyasztók, akiket nem állít elő a rendőrség két éven belül kétszer. "Nem így azokat a kábítószerfüggő elkövetőket, akik rendszeresen kerülnek a rendőrség látóterébe, különösen akkor, ha halmozottan hátrányos helyzetűek. A mostani szigorítás gyakorlatilag az 1998-as ellentéte: akkor az elterelést kizárólag a függők számára tették elérhetővé, most éppen a függők kerülhetnek bíróság elé" - írja Sárosi.

©

Osztálykirándulás - súlyos következményekkel

Büntetendővé válik a kábítószer fogyasztására való eredménytelen rábírás és a nagy nyilvánosság előtti felhívás. "Ez a jogszabály gyakorlatilag szabad utat nyit egyrészt azoknak a diákoknak a kriminalizálásához, akik egy osztálykirándulás során körbekínálnak egy marihuánás cigarettát, másrészt pedig a nyomtatott és online sajtótermékekkel, fórumokkal szembeni fellépéshez és ezáltal a drogokról folytatott diskurzus korlátozásához, különösen, ha a törvény által kifejtett 'chilling effect'-et avagy öncenzúrát is számításba vesszük" - olvasható.

Megszűnik ezentúl az átadás-kereskedés vétségi alakzata. Így tehát akár már csekély mennyiségű kábítószer átadása is bűntettnek minősül, amely kettőtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő - részletezi a drogpolitikai szakértő, aki szerint aránytalanul súlyos büntetés sújtja tehát azokat a fiatalokat, akikre rábizonyítják, hogy egy buliban átnyújtottak egy kábítószeres cigarettát a társuknak.

Az a 18. életévét betöltött elkövető, aki szerencsétlenségére egy köznevelési intézmény közvetlen szomszédságában él, és ott "szerez meg" csekély mennyiségű kábítószert, kettőtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

©

Egy új mennyiségi kategóriát vezetnek be: a különösen jelentős mennyiséget. Eddig három mennyiségi kategória volt: csekély, alapeseti és jelentős. A jelentős mennyiség a csekély mennyiség húszszorosa, a különösen jelentős mennyiség a kétszázszorosa lesz. A különösen jelentős mennyiséggel kereskedők 10-15 évig terjedő szabadságvesztésre büntetendők (jelentős mennyiségnél: 5-10 évig).

A fogyasztókat hamis vallomásra ösztönzik

A kábítószer-fogyasztók büntetése korlátlanul enyhíthető, ha az elkövető lehetővé teszi a kábítószert átadó személy kilétének megállapítását. Ennek a TASZ gyorselemzése szerint szintén beláthatatlan következményei lehetnek, a hazai ítélkezési gyakorlatban most is gyakran előfordul, hogy a terjesztőket pusztán vallomás alapján büntetik meg: ha a fogyasztók azt vallják egy személyre, hogy tőle szerezték be a kábítószert, akkor még akkor is elítélhetik, ha nem foglalnak le tőle kábítószert.

"A módosítás aránytalan és önkényes jogalkalmazásra ad lehetőséget a rendőrség számára, motiválja a fogyasztókat arra, hogy hamis vallomást tegyenek. Mindenki jól jár: a rendőr megspórolja a nyomozást, az elkövető a büntetést - csak az nem, akit a vallomás alapján öt évre ítélnek" - írja Sárosi Péter.

A kábítószernek nem minősülő pszichoaktív szerek (dizájnerdrogok) pedig, melyek újonnan kerültek a hazai rekreációs piacra, egy ideiglenes C-listára kerülnek, ezek forgalmazása 3 évig terjedő szabadságvesztés büntetést von maga után.