A KIM közleménye szerint az új antikorrupciós program meghaladja az elmúlt két évtizedben követett korrupció elleni fellépést, mert a büntetőjogi eszközök alkalmazása mellett ugyanilyen súllyal jelenik meg benne a korrupció megelőzése is. A program olyan konkrét intézkedéseket tartalmaz, amelyek segítségével a közigazgatási szervezetek napi működésében fog megjelenni a korrupciós kockázatok elemzése, a gyanús esetek feltérképezése, kivizsgálása, illetve lehetőség szerinti megelőzése.

A korrupció megelőzési program célja az, hogy korrupció jelenségét felismerő, azt elítélő és elhárító közszféra jöjjön létre, továbbá egy olyan társadalmi összefogás életre hívása, amely elősegíti etikai értékeink gyakorlatban való megszilárdítását.  A programot a társadalmi egyeztetést lezárását követően fogja tárgyalni a kormány.

A felmérések szerint Magyarországon mind a lakosság, mind gazdasági szereplők súlyos gondnak tartják a korrupciót, utóbbiak a működési környezetüket leginkább akadályozó tényezők között tartják számon a korrupciót, amelynek igen káros a hatása nemzetgazdaságra is. A világ több mint ötven országával összehasonlítva a magyarok vannak leginkább meggyőződve arról, hogy a gazdasági tevékenység során az egyes szerelők csak egymás rovására érvényesülhetnek. Makacsul jelen van a magyar társadalomban az a vélekedés, hogy ma tisztességes úton nem lehet érvényesülni, és mindez visszahat az intézményekkel kapcsolatos bizalmatlanságra is.

A KIM tájékoztatása szerint ezért az antikorrupciós program alapelvei között szerepel többek között a hitelesség, a társadalmi bizalom kiépítése, a fokozatosság, azaz az egyes intézkedések érvényesüléséhez szükséges időre alapozott bevezetés. Fontos a partnerek bevonása, a megelőzés, amelyben a szervezeti működés átalakítása és a szemléletformálás kerül a középpontba, valamint a múltbéli korrupcióért való számonkérés.

A program azt a célt fogalmazza meg, hogy a korrupció elleni fellépés túllépjen az eddigi lépcsőfokokon, és a büntetőjogi eszközökön túl a közigazgatás, az állam működésében a korrupcióval szembeni ellenálló képessége erősödjön, a büntetőjogi és a megelőzési eszközök tehát egyaránt jelen legyenek. A szervezeti ellenálló képesség növeléséhez a közigazgatásban, az állam működésében jóval hangsúlyosabb az értékek, a közszolgálati hivatás etikai alapelveinek szerepe. Ezáltal a közigazgatás és a közszolgáltatások egyfajta mintát tud adni a gazdasági szféra felé, és így közvetve tud a gazdasági korrupciót is csökkenteni.

A program konkrét célkitűzései, hogy csökkenjen azoknak az aránya, akik szerint a személyes kapcsolatoknak jelentős szerepük van a közhivataloknál folyó ügyintézésben, az engedélyeztetésben, vagy állami megrendelések elnyerésében. Negyedével csökkenjen a korrupcióval érintett közbeszerzések vállalkozások által becsült aránya. Az európai átlagra csökkenjen a vállalkozások körében azok aránya, akik szerint az állami döntéshozókban nincs meg a szándék a megvesztegetéssel és korrupcióval kapcsolatos esetek kivizsgálására, illetve a hatóságok nem képesek hatékonyan bizonyítani eljárásaik során a korrupciót.

A személyi, szervezeti és társadalmi, a korrupcióval szembeni ellenálló képesség növelését szolgálja többek között a Hivatásetikai Kódex bevezetése, valamint az alapvető etikai normáknak, illetve a korrupcióval szembeni értékeknek és ismereteknek a Nemzeti Alaptantervbe történő beépítése, továbbá a lakosság korrupcióellenes ismereteinek tájékoztatási programokkal való növelése. A bejelentés fogadási és bejelentő-védelmi intézményrendszer tényleges kialakítása, valamint a jogszabályok korrupciós kockázatok szempontjából történő előzetes vizsgálata, amellyel a lehetőségeket fogják korlátozni a jobb intézményi működésen keresztül.

A jó kormányzás és az értékalapú szervezeti működés elveit szem előtt tartva  kerül bevezetésre az integritásirányítási rendszer. 2012-ben 2 szerv esetében kísérleti jelleggel, majd 2012 végétől fokozatosan először minden minisztériumban, majd az általuk felügyelt intézményeknél. A kormány által megtárgyalandó előterjesztések, valamint a miniszteri rendeletek hatásvizsgálatát a tervek szerint kiegészül a korrupciós kockázatok vizsgálatával, amihez az Állami Számvevőszék ajánlásait figyelembe vevő módszertani útmutatót kell kibocsátani.

A korrupciós kockázatok szempontjából át kell tekinteni a közbeszerzési törvény, valamint a nemzeti és közösségi költségvetési pénzügyi támogatások szabályrendszere alkalmazásának tapasztalatait, és meg kell tenni az esetleg szükséges korrekciókat.

El kell végezni a büntető jogszabályoknak a korrupció hatékony visszaszorítása szempontjából történő felülvizsgálatát, és javaslatot kell tenni a szükséges változtatásokra. Mint ismert, az új büntető törvénykönyv társadalmi egyeztetése is most zajlik, amelynek szintén kiemelt fejezete a közélet tisztasága elleni és korrupciós bűncselekmények. A külföldi tisztviselők megvesztegetése elleni egyezmény eredményesebb végrehajtása érdekében javítani kell a gyakorlati végrehajtás hatékonyságát.

A korrupció-megelőzési program a Magyary Zoltán Közigazgatás-fejlesztési Program keretei közé illeszkedik.