szerző:
Laborczi Dóra
Tetszett a cikk?

A tanárok sértőnek érzik, a Pedagógusok Szakszervezete Alkotmánybírósághoz fordult, de még a tantárgy korábbi kidolgozói szerint is sok a bizonytalanság a szeptembertől kötelezővé tett hit- és erkölcstan-oktatással kapcsolatban.

Alaposan megváltozik ősztől a diákok élete: elméletileg eddig is tanítottak az iskolák erkölcstant, de a Hoffmann Rózsa-féle új Nemzeti alaptanterv (NAT) minden közoktatási intézményben kötelezővé teszi. Az eredeti tervek szerint mindez azt jelenti, hogy a gyerekeknek heti meghatározott óraszámban korunk jellemző erkölcsi kihívásainak megvitatásával kell foglalkozniuk, például olyanokkal, hogy mi a különbség a jó és a rossz között, milyen a jó párkapcsolat, milyen erkölcsi dilemmák jelennek meg különböző irodalmi művekben. Az érintettek számára azonban egyáltalán nem világos, mindez hogyan néz majd ki a gyakorlatban.

Kötelező szemlélet

Lassan egy évtizede visszatérő probléma, hogy az erkölcstan oktatása önálló tantárgyként vagy integrált szemléletként, a többi tanóra keretein belül jelenjen meg az iskolákban. A 2011-es köznevelési törvény viszont világosan kimondja, hogy: „az állami általános iskolában az erkölcstanóra vagy az ehelyett választható, az egyházi jogi személy által szervezett hit- és erkölcstanóra a kötelező tanórai foglalkozások része… (Az) erkölcstanórát vagy az ehelyett választható az egyházi jogi személy által szervezett hit- és erkölcstanórát az iskolai nevelés-oktatás első, ötödik évfolyamán 2013. szeptember 1-jétől kezdődően felmenő rendszerben kell megszervezni.”

Választhatnak jó és rossz között
Horváth Szabolcs

Az új Nemzeti alaptanterv azonban már 2012 őszétől életbe lép, eszerint szeptembertől megkezdődhetnek az erkölcsi kérdésekről folytatott viták az osztálytermekben, s mindebből a legkisebbek sem maradnak majd ki. Az alaptanterv múlt hétfői nyilvánosságra kerülésével egy időben tartott sajtótájékoztatón Kaposi József, a NAT-bizottság elnöke, az Oktatási és Fejlesztési Intézet (OFI) főigazgatója ezzel kapcsolatban úgy nyilatkozott, hogy „alsó tagozatban az erkölcstan a különböző műveltségi területeken megjelenő etikai dilemmákat járja majd körül”. Később példaként a Kőműves Kelemenből idézett: „ér-e annyit bármilyen mű, hogy emberhalál legyen az ár?”.

Kérdés persze, hogy az alsó tagozatosok mennyire lesznek képesek átlátni és megvitatni egy-egy irodalmi alkotásban vagy zeneműben fellelhető erkölcsi problémák mélységét. A felső tagozatosok erkölcstanóráin az új NAT szerint már az eddigi ember- és erkölcstan tantárgy témaköréből merítenek. Az új NAT az erkölcstanórákra vonatkozóan azonban nem konkrét tartalmakat határoz meg, inkább irányelveket, nem kis fejtörést okozva ezzel az érintett pedagógusoknak, szakszervezeteknek, de még az erkölcstanoktatás tematikáját kidolgozóknak is.

Sértő és alkotmányellenes

Az új NAT azt mondja ki, hogy „az erkölcsi nevelés a minden emberben jelenlévő erkölcsi érzék kiművelését jelenti; nem egyik vagy másik tantárgy feladata. Az iskolai környezetnek, a pedagógus példájának, az osztályközösség életének a maga egészében van erkölcsi jelentősége.”

Egy gyakorló pedagógus a hvg.hu-nak úgy nyilatkozott: sok pedagógus háborodott fel azon, hogy úgy állítják be az etikát, mintha erről szó sem lett volna eddig. "Ezt a pedagógusok részéről sértőnek érezzük, hiszen az ember minden pillanatában erkölcsre nevel. Úgy gondoljuk azonban, nagyobb haszna lenne, ha az erkölcstan több óraszámot kapna a többi tantárgy keretein belül, például a magyar irodalom oktatásában, mivel az irodalmi művek számos etikai dilemmát vetnek fel. Eddig is volt etikaoktatás 7. évfolyamtól, de azt is szükségtelennek éreztük, ezért is szorították bele a legtöbb iskolában az osztályfőnöki óra keretei közé.”

Szüdi János oktatási szakértő ráadásul a kötelezően választandó hit- és erkölcstan az alaptörvénybe ütközik, mivel „arra kötelezi a szülőket, hogy nyíltan valljanak arról, melyik vallás elkötelezettjei, erre azonban az új alaptörvény szerint nem kötelezhetőek”. Galló Istvánné, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke szerint ez ügyben a szakszervezet már az Alkotmánybírósághoz fordult.

Galló Istvánné szerint a népszámláláson sem volt kötelező nyilatkozni a vallási és felekezeti hovatartozásról. Márpedig, ha a gyermek bizonyítványába és a dokumentumaiba bekerül, hogy hittan- vagy erkölcstan-oktatásra jár-e, abból bizonyos következtetések levonhatók.

„Nem tartjuk helyesnek, hogy az állami iskolákban a hitoktatást mint választandó tárgyat kötelezővé teszik. A hit magánügy, és amennyiben a szülő igényli, hogy a gyereke hitoktatásban részesüljön, arra az állami közoktatási intézményekben most is van lehetősége, hiszen ezt az iskolák megszervezik a délutáni foglalkozások keretében” – fejti ki Galló Istvánné.

Az oktatási szakértő szerint a hittan oktatása az új egyházi törvény miatt is okozhat fennakadást, hiszen előfordulhat, hogy "éppen az az egyház, amelynek a hittanórájára járatná a szülő a gyerekét, nem szerepel az állam által meghatározott körben” – veti fel Szüdi János.

Az etikatanárok is vegyes érzéssel fogadták

Az etikaoktatás egyébként nem új találmány, 2001-től a gimnáziumi tantárgyak sorában a 11. évfolyamon helyet kapott az emberismeret és etika tantárgy, 2005-től pedig érettségi vizsgát is lehet tenni belőle.

Hoffmann Rózsa - erkölcsös nemzetet akar
Stiller Ákos

Kamarás István, az Erkölcstan című tankönyv szerzője, aki egyben az 1995-ös NAT ember- és erkölcsismeret szakmai anyagának kidolgozója, a hvg.hu-nak úgy nyilatkozott: az új NAT erkölcstanra vonatkozó részét a szakemberek is vegyes érzéssel fogadták. Már csak azért is, mert éppen az előző Fidesz-kormány alatt csökkentették egyharmadára az ember- és erkölcstan tárgyak óraszámát a közoktatásban. Kamarás szerint az akkor kidolgozott magyar módszer „világszabadalom”, amelyet csak kis részben sikerült átültetni az új NAT-ba.

„Bár a nyugati demokráciában van ilyen gyakorlat, amikor a hittan alternatívája a vallástan és/vagy világi etika, eddig büszkék voltunk a világon egyedülálló találmányunkra. Ennek egyik fontos eleme az, hogy nem csupán erkölcstant tanítunk, hanem – ötvözve a normatív és a leíró embertudományokat – ember- és erkölcstant. Nem örülünk annak, hogy a tárgy neve erkölcstanra rövidült, bár szerencsére komplex tartalma megmaradt. És annak sem, hogy a hittanosok így kimaradnak az ember- és erkölcstan-oktatásból.”

Sok vagy kevés?

Ameddig Kamarásék a csökkentett óraszámot nehezményezik, a pedagógusoknak éppen az óraszámok növekedése okozná a legnagyobb fejtörést. „Az a terv, hogy egyszerre zajlik a hittanóra és a nem vallásos gyerekek erkölcstan oktatása, végképp elképzelhetetlen a gyakorlati megvalósítás szempontjából. Nálunk délutánonként zajlik a hittanóra, ezek megszervezése sem egyszerű, mivel a hittantanárok nem az iskola alkalmazottai, őket a felekezetek küldik. A rengeteg délutáni foglalkozás miatt így is probléma, hogyan biztosítunk helyet a hittanosoknak. Ha kettő akar egyszerre órát tartani, már nagy bajban vagyunk a termekkel. Ha még erkölcstant is kellene ugyanebben az időpontban tartani, végképp nem tudom, hogyan oldanánk meg” – mondta a hvg.hu által megkérdezett pedagógus.

Nehézséget jelenthet az is, hogyan illeszkedik mindez az új NAT-tal egyébként számos plusz órával – többek között a mindennapos testnevelés és művészeti oktatással, pénzügyi ismeretekkel, családi életre neveléssel, honismerettel – kiegészülő tanrendbe. „Hogy ez a gyakorlatban hogyan fog kinézni, egyáltalán nem látjuk, ahogyan azt sem, hogy a mindennapos testnevelést hogyan oldja meg egy átlagos iskola, amelynek egyetlen tornaterme és tizenhat osztálya van. Ide az összes osztály biztosan nem férne be, az napi tizenhat órát jelentene” – tette hozzá.

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!