A következő - már csak 199 tagú - Országgyűlésben a 232 ezer forintos tiszteletdíjat a helyettes államtitkárokéval megegyező, jelenleg bruttó 750 ezer forintos juttatás váltja fel, a bizottsági munkáért viszont nem jár majd pénz, sőt a tiszteletdíj arányosan csökken, ha a képviselő ülésszakonként a bizottsági ülések több mint felén, de legalább három ülésen nem vesz részt.

Választókerületi pótlék helyett üzemanyagkártyát kapnak a képviselők, a 116 ezer forintos lakhatási támogatás helyett pedig a parlament hivatala biztosít majd legalább 35, legfeljebb 50 négyzetméteres lakást, vagy havonta maximum 187 ezer forintért hotelszobát azoknak a képviselőknek, akik nem rendelkeznek fővárosi lakóingatlannal és közeli hozzátartozójuknak sincs ilyen. Az üzemanyagkártya névre és meghatározott személyautóra szól majd, másra nem ruházható, készpénzre nem váltható.

A budapesti képviselők havi kétezer kilométer megtételéhez elegendő üzemanyag felhasználására jogosító kártyát kapnak. A vidékieknél a felhasználható üzemanyag mennyiségét az határozza meg, hogy lakóhelyük milyen távol van a fővárostól: a legtöbb, 5500 kilométerre elegendő üzemanyag azoknak jár, akik több mint 300 kilométerre laknak Budapesttől. Az egyéni képviselőknek a listán bekerülőknél - a választókerületük nagyságától függően 10-50 százalékkal - több üzemanyagra elég pénzt juttatnak az erre szolgáló kártyán. Ha egy képviselő lemond az üzemanyagkártyáról, megtérítik neki a tömegközlekedés használatának költségeit.

A törvény szerint a képviselők választókerületükben a tevékenységük ellátására alkalmas irodára jogosultak. Emellett az összes képviselő mobiltelefon-költségét kifizetik havonta a minimálbér 30 százalékáig, és a készülékeket is az Országgyűlés Hivatala biztosítja nekik.

Egy zárószavazás előtt elfogadott bizottsági módosító javaslattal a parlament tovább növelte az új szabályokkal egyébként is jól járó - a következő ciklustól az ideinél legalább 10-25 százalékkal több pénzből gazdálkodó - frakciók támogatását. A következő ciklustól minden képviselőcsoport megkapja havonta a képviselői alapdíj tízszeresét: 7,5 millió forintot, ezen felül a kormánypártok képviselőnként az alapdíj 20 százaléka helyett 25 százalékra tarthatnak igényt, az ellenzéki frakciók pedig 30 százalék helyett 35 százalékra.

Túry Gergely

A képviselőcsoportok emellett képviselőnként a tiszteletdíj 15 százalékának megfelelő ellátási keretet kapnak az Országgyűlés hivatali szervezetének költségvetéséből. Szintén a végszavazás előtt törölték a jogszabályból, hogy a frakciók működését segítő alkalmazottak száma nem lehet több a képviselőcsoport létszámánál.

A tisztségviselők közül a házelnök a miniszterelnökével megegyező, a parlament alelnökei és a frakcióvezetők legfeljebb miniszteri illetményt kapnak majd, míg a jegyzők és a bizottsági elnökök az államtitkári díjazásnak megfelelő összeget. A házelnök, a miniszterelnök, a miniszter, az államtitkár, a kormánybiztos, a kormánymegbízott, a miniszterelnöki biztos, a miniszterelnöki megbízott és a miniszteri biztos képviselők csak a tiszteletdíj 30 százalékára jogosultak parlamenti munkájukért.

A Lázár János fideszes és Harrach Péter KDNP-s frakcióvezető, valamint a fideszes Gulyás Gergely által jegyzett törvényjavaslat eredetileg 2013. január 1-jével léptette volna hatályba az új javadalmazási szabályokat. A képviselői jövedelemreform elhalasztásáról - Gulyás Gergely zárószavazás előtti módosító indítványának elfogadásával - azután határozott a parlament, hogy a kormánypárti frakciók megegyeztek erről. A javadalmazási szabályok bevezetésének elhalasztását a KDNP kezdeményezte.

A Ház az országgyűlési törvény elfogadásával azt is kimondta, hogy más keresőfoglalkozást nem folytathatnak, és egyéb megbízatásukért - a tudományos, oktatói, művészeti, valamint a jogi oltalom alá eső szellemi tevékenységet kivéve - nem fogadhatnak el díjazást a képviselők a következő ciklustól. Ezt a változtatást a fideszes Kovács Zoltán kezdeményezte, arra hivatkozva, hogy a kisebb parlamentben már csak professzionális képviselők dolgozzanak.

A rendelkezés szerint ettől fogva a képviselői munka összeegyeztethetetlen minden más állami, önkormányzati és gazdasági tisztséggel vagy megbízatással, kivéve a miniszterelnöki, a miniszteri, az államtitkári, a kormánybiztosi, a miniszterelnöki biztosi és megbízotti, illetve a miniszteri biztosi tisztséget.

A törvény értelmében képviselő továbbra sem lehet a többi között köztársasági elnök, alkotmánybíró, ombudsman, számvevőszéki és jegybaki vezető, bíró, ügyész, állami vezető - a kormánytagok kivételével -, illetve nem állhat kormányzati szolgálati vagy közszolgálati jogviszonyban, és nem lehet közigazgatási szerv munkavállalója.

A jogszabály számos gazdasági összeférhetetlenségi szabályt is rögzít. Így képviselő nem lehet olyan, állami részesedéssel működő gazdálkodó szervezet vezető tisztségviselője, felügyelőbizottsági tagja, vezető állású munkavállalója, amelyben az államot tíz százaléknál nagyobb szavazati jog vagy részesedés illeti meg, illetve olyan gazdálkodó szervezet vezetője, amelyben helyi önkormányzatnak kizárólagos vagy többségi részesedése van. Nem lehet olyan gazdálkodó szervezet tulajdonsa, illetve részvényese sem, amely nem minősül átláthatónak.

A törvény arról is rendelkezik, hogy ha a képviselő megbízatása a ciklus végén megszűnik, még három hónapon keresztül a tiszteletdíjának előző háromhavi átlagával megegyező összegű ellátásra jogosult, és kérelmére ezt egy összegben kell kifizetni.