Orbán Viktor „Magyarország megújulásáról és az európai gazdaság talpra állításáról” szóló előadásában felütésként leszögezte, a magyarok 65 százaléka elkötelezett az Unióban maradásunk mellett, miközben nem felejtette el megemlíteni a jól bevált panelt, milyen vészes méreteket ölt az unió bölcsőjét adó régi tagállamok némelyikében az EU-ellenesség. A miniszterelnök szerint ez jelentős részben abból is fakad, hogy a nemzeti kormányok nem adnak adekvát válaszokat az unió legnagyobb problémájára, hogy romlik a versenyképességük globális szinten, miközben a befolyásuk csökken.

Érvelése szerint egy csatlakozása óta az uniós három százalékos büdzsé hiányszámot nem tisztelő, foglalkoztatási mutatóit tekintve a sereghajtók közt lévő s tartalékokkal sem rendelkező országot vett át a Fidesz 2010-ben. Erre a kormány válasza három részből állt: az adóterhek átstrukturálásából, a foglalkoztatottság növeléséből és a politikai reform véghezviteléből.

Megosztott terhekről beszélt

A sokat vitatott szektorális válságadókról Orbán azt mondta, nem az volt a kérdés, miket adóztassanak meg a költségvetési többletbevételek biztosítása érdekében, hanem hogy olyan szektorokat ne büntessenek, amelyek növelhetik a foglalkoztatottságot.

A Széll Kálmán-terv 2-ben szereplő telefonadóról Orbán kifejtette: azon dolgoznak, hogy a szektorális különadókat felváltó adóterhek kapcsán méltányos tehermegállapodások jöjjenek létre: hogy ne a lakosság fizesse meg az árukat, hanem a vállalatok. (A konvergenciaprogramból viszont kiderült, hogy a telefonadó a lakosságot és a vállalatokat is érintené, mivel minden megkezdett perc és sms után 2 forintot kell fizetnie a fogyasztónak az állam részére.)

A foglalkoztatottság és adófizetés témájában a miniszterelnök a minimálbéresek bevonását nélkülözhetetlennek nevezte egy olyan országban, ahol 3,8 millió ember dolgozott és mindössze 2,6 millió fizetett jövedelemadót még két éve. Hasonlóképp a munkanélküliségi segély időtartalmának csökkentését, a nyugdíjkorhatár növelését is a terhek megosztásaként magyarázta, de beszélt “Európa legrugalmasabb munkatörvényéről is”, amelyekkel 2013-ra az unió legdinamikusabban növekvő tagállamai közé szeretné feltornászni magát Magyarország.

Kísérleti labor lett Magyarország

Általános, az egész Unióban követendő tendenciaként beszélt a fogyasztási adónemek hazai növeléséről a foglalkoztatási adóterhek csökkentésével párhuzamosan. Enélkül Orbán szerint esélye sem lesz az EU-nak közelíteni az USA 75 és Kína 85 százalékos foglalkoztatási mutatóihoz, s az ezzel együtt járó versenyképességi szintjük eléréséhez.

Kérdés, Barrosónak mit mond Orbán

Túry Gergely

A foglalkoztatás növelése mellett az EU-nak általában gyorsabbá kell tennie döntéshozatalát és a változások keresztülvitelét a kormányfő szerint, aki azt is kiemelte, hogy Brüsszelnek vissza kell vennie a kezdeményezés és a politika tematizálásának jogát a pénzpiacoktól.

A mostanában gyakran a kritikák kereszttüzében lévő Magyarország pedig éppen ezen lépéseknek a kísérleti laborja - mondta Orbán. A politikai döntéseit védve nem értett egyet azon vezetőkkel, akik feláldozzák pártjuk jövőjét a “nemzet oltárán”. Igaz, azt is kijelentette: könnyű helyzetben van, mert az ország célja - mindenekelőtt a nagyobb foglalkoztatottság - egybeesik az ország alapvető érdekével.

Az euró bevezetését firtató kérdésre azt mondta, a többség ma Magyarországon ellenzi, miközben ő középtávon elkötelezett európárti. Ahhoz azonban, hogy csatlakozzon hazánk, szerinte a politikai unión keresztül kell véglegesíteni a gazdasági uniót és nem fordítva - magyarázta. “Az euró a jövőnk, hiszen a közös valutának alapvető szerepe van abban, hogy az Unió lesz-e a világ harmadik nagyhatalma.” Ehhez azonban a politikai felelősség nemzeti szinten van. Éppen a polgárok és a nemzeti vezetők közti hasadék az, ami az európai politika jelenlegi legnagyobb gondja - érvelt Orbán.

Orbán biztonságot akar, nem hitelt

A hazánkkal szemben zajló három uniós kötelességszegési eljárás ellenére a miniszterelnök szerint normális mederben zajlanak a tárgyalások. Hangsúlyozta: az különbözteti meg Moszkvát és Brüsszelt, hogy tárgyalunk az Unióval és nem diktálnak nekünk, ahogy annó a Szovjetunió tette.

Erősen sarkítva és érdemi érveket kihagyva azonban úgy érvelt: az MNB-törvény kapcsán már csak Simor fizetése, a független adatvédelmi ombudsmani hivatal felszámolása kapcsán Jóri András eddigi pozíciójába történő visszahelyezése, a bírák kötelező korai nyugdíjazása kapcsán pedig csak diszkriminációs aggályai vannak Brüsszelnek. Ugyanakkor szerinte ezek az ügyek könnyen kiköthetnek a luxembourgi székhelyű bíróságon. A jegybanktörvénnyel kapcsolatban az Európai Központi Bank ajánlásainak figyelmen kívül hagyását pedig a miniszterelnök azzal hárította el, hogy folynak az egyeztetések és közelednek az álláspontok.

A magyar kormány továbbra is ragaszkodik hozzá, hogy jobb magasabb kamatok mellett, de a piacokról finanszírozva működtetni az ország gazdaságát, mint a Nemzetközi Valutaalaptól és más nemzetközi hitelezőktől függeni - mondta. Orbán szerint gazdaságunk alapjai erősek, még ha a tíz éves futamidejű kötvényekre 9, az ötévesekre 6,5 százalékos kamatot kell is fizetnünk. Ezért ő továbbra is egy elővigyázatossági hitelmegállapodást pártol, amely szerinte elég lenne a magyar gazdaságba vetett bizalom visszaszerzéséhez. Az IMF azonban szerinte ebben nem partner.

Orbán azt is elpanaszolta, hogy miközben a kormány tavaly ősz óta az IMF-tárgyalások megindulására vár, az akkoriban hitelért folyamodott Belarusz, Egyiptom, Pakisztán és Csád már megkapta a pénzt. Ennek ellenére megismételte, szükségünk van a hitelmegállapodásra és készek vagyunk az előfeltételeiről majd feltételeiről kemény tárgyalásokba bonyolódni.