Az államtitkár az Európai Bizottság Magyarországi Képviselete és a Századvég Alapítvány közös, "Munkahelyekkel a válság ellen" című rendezvényén Andor Lászlóval beszélgetett.

A foglalkoztatásért, szociális ügyekért és társadalmi befogadásért felelős uniós biztos a közfoglalkoztatás kapcsán hangsúlyozta: ha mód van rá, akkor segély helyett munkát kell adni az embereknek, ugyanakkor fontos, hogy az érintettek ezt érezhető előrelépésnek tekintsék a jövedelemszintben. Ezzel Czomba Sándor is egyetértett, s hangsúlyozta, hogy a segély és a közfoglalkoztatási bér közötti több mint kétszeres különbség ezt lehetővé is teszi.

Az uniós biztos szerint a gazdaságilag depressziós, magas munkanélküliségi rátával rendelkező országokban a közfoglalkoztatás is egy formája a kilábalásnak, de nem hosszú távon. Ahol azonban van fiskális mozgástér, ott lehet csökkenteni a munkát terhelő adókat, járulékokat, de ezt is célzottan, az egyes foglalkoztatási kategóriákban, megfelelően időzítve lehet alkalmazni.

Czomba Sándor ehhez kapcsolódva elmondta: amíg a költségvetési korlátok miatt Magyarországon nem nyílik lehetőség a munkát terhelő adók, járulékok általános csökkentésére, addig a különböző Start kártyák által biztosított, célzott járulékkedvezményekkel segítik például a pályakezdőket, a több mint 3 hónapja állást keresőket, vagy a megváltozott munkaképességűeket. Egyben jelezte, hogy 2013-tól a szakképzetlen munkavállalók után fizetendő szociális hozzájárulási adót is csökkenteni tervezik 27-ről 18 százalékra.

Andor László elmondta: az Európai Unióban (EU) 10 százalék felett van az átlagos munkanélküliségi ráta, az eurózónán belül pedig ennél is magasabban, 11 százalék körül. A biztos felhívta a figyelmet arra, hogy a magas átlag nagy különbségeket takar: az európai periférián az átlagnál jóval magasabb a munkanélküliség, míg például Németországban, vagy a vele szomszédos államokban az átlagosnál jobb, vagy sokkal jobb a munkaerő-piaci helyzet, ezzel párhuzamosan pedig a gazdaság sincs annyira recesszióban.

Úgy vélekedett ugyanakkor, hogy egy-egy ország munkaerő-piaci helyzete függ attól is, hogy az oktatás a munkaerő-piaci igények szerint működik-e, hogy mobil-e a munkaerő, valamint hogyan használják fel az európai uniós forrásokat. Andor László emlékeztetett arra, hogy az Európai Bizottság tavaly decemberben indította ifjúsági kezdeményezését, áprilisban pedig megalkotta a 10 pontból álló foglalkoztatási csomagot.

Az ifjúsági kezdeményezésről elmondta: a 8, legmagasabb ifjúsági munkanélküliséggel küzdő tagállamba akciócsoportok indultak, hogy a kormányokkal egyeztetve gyors segítséget dolgozzanak ki, beleértve az uniós források átcsoportosítását. Emellett - osztrák példa alapján - vitát indítottak azzal kapcsolatban, hogy ha valaki az iskola elvégzése után 4 hónappal sem talál állást, akkor az állam munkalehetőséget ajánlhat neki. A biztos ismertette, hogy ebből egy ajánlást szeretnének kialakítani; ez az év második felében sikerülhet is.

A foglalkoztatási csomag kapcsán Andor László kiemelte: fontosnak tartják a munkaerőpiac keresleti oldalának középpontba helyezését, főként recesszió idején. Emellett megjelölték azokat a szektorokat,ahol a következő időszakban foglalkoztatás-bővülés várható, valamint kezdeményezték, hogy a foglalkoztatáspolitikát építsék be az európai gazdasági kormányzásba, vagyis legyen erősebb az uniós koordináció ezen a területen is, és az egyeztetésekben vegyenek részt a szociális partnerek is.

Hozzáfűzte, hogy ennek megfelelően 2013-tól a foglalkoztatási tervek részét képezhetik a gazdasági kormányzás kapcsán kialakított nemzeti programoknak.

Czomba Sándor a magyar munkaerőpiac helyzete kapcsán kifejtette: a rendszerváltás óta 3,7 és 4 millió között mozgott Magyarországon a foglalkoztatottak létszáma, és 4 millió fölé - függetlenül kormányoktól - nem sikerült kerülni. Hozzáfűzte: magyar "specialitás", hogy egyszerre nő a foglalkoztatási és a munkanélküliségi ráta, vagyis a munkanélküliség nem a foglalkoztatás, hanem az inaktivitás csökkenéséből táplálkozik. A kormány 2020-ig egymillió új munkahelyet ígérő célkitűzése kapcsán az államtitkár elmondta: valóban ennyi munkáskéz hiányzik a magyar gazdaságból, ugyanakkor a foglalkoztatás érdemi bővítése nem sikerülhet a gazdasági ösztönzők beindítása nélkül.

Kiemelte, hogy jelentős gazdasági élénkülés nélkül mind az uniós, mind pedig a magyarországi forrásokat a munkaerő-piaci szempontból hátrányos csoportok foglalkoztatásának növelésére kell összpontosítani. Példaként említette a gyes-ről, gyed-ről visszatérőket, a megváltozott munkaképességűeket vagy a szakképzettséggel nem rendelkezőket. Kiemelte, hogy 20. hónapja folyamatosan nő a foglalkoztatás Magyarországon. Míg az EU-ban az utóbbi két évben kismértékben, 0,2 százalékkal csökkent, Magyarországon 0,4 százaléka nőtt a foglalkoztatottak száma - mondta az államtitkár, hozzátéve, hogy 2011-ben egyértelműen a versenyszféra foglalkoztatás-bővülése volt a meghatározó.

Czomba Sándor hangsúlyozta, hogy a magyar kormány jogszabályi szinten - az új Munka törvénykönyvével és az új szakképzési törvénnyel - letette azokat az alappilléreket, amelyek megteremtik a foglalkoztatottság bővülésének esélyét. Egyben jelezte, 2014 végéig teljesítőnek látja az egymillió új munkahely időarányos részének létrejöttét.