Az érettségizőknek a 2013/2014-es tanévtől nem húsz, hanem huszonöt százalékot kell majd a ketteshez teljesíteniük közép- és emelt szinten egyaránt. Az Oktatási Hivatal adatai szerint tavaly több mint negyvenezer olyan diák vizsgázott, aki alig érte el a kettest. A legtöbben a matek vizsgán botladoztak, ott több mint húszezren maradtak a 30 százalékos szint alatt, de magyarból is akadtak nehézségek. Elsőként a mostani másodikos középiskolások érettségizhetnek a jelenleginél szigorúbb szabályok szerint.

A szerdán lemondott nemzeti erőforrás miniszter, Réthelyi Miklós korábban azzal indokolta a változásokat, hogy vissza akarják állítani az érettségi komolyságát, illetve egyszeri alkalommá, a középiskolai tanulmányokat lezáró eseménnyé tennék. A volt csúcsminiszter szerint emellett a nemzeti alaptanterv változása is a szigorítást indokolja.

A szigorítás nem meglepő, hiszen Hoffmann Rózsa már 2011-ben is nehezményezte, hogy a vizsgakövetelmények nagyon alacsonyak. A hvg.hu-nak akkor adott interjújában azt mondta: szülőktől és diákoktól is kaptak olyan véleményt, hogy nem baj, ha növelik a követelményeket. Ezzel együtt afelől akart megnyugtatni mindenkit, hogy nem kell attól félni, hogy embertelen erőfeszítést várnak majd el a diákoktól.

Kritikák Hoffmannéknak

A pedagógusok egy része egyetért ezzel a céllal, de sokan másképp emelnék a színvonalat. Legutóbb a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) írt levelet Hoffmann Rózsa oktatási államtitkárnak, hogy jelezzék: a minimális százalékhatár felemelését még át kéne gondolni.

Szerintük ezzel a lépéssel nem feltétlenül válik megalapozottabbá a tudás, azt sokkal inkább a tan- és vizsgaanyag összetétele határozza meg, vagyis ők a feladatok nehezítésével adnák vissza az érettségi korábbi rangját.

Érettségizők kezdés előtt

Túry Gergely

Ennél is tovább ment Nahalka István oktatásszakértő, aki egyenesen blődségnek nevezte a tervezett változtatást. „Ha az egyik évben 20 százalék a kettes alja, a feladatok viszont nehezek, a következő évben pedig könnyebb feladatokkal 25 százaléktól lehet elégségest szerezni, akkor lehet, hogy adtunk egy pofont a fekáliának” - olvasható a szakember blogján. Nahalka szerint a ponthatárok önmagukban semmit nem jelentenek, viszont a megváltoztatásukkal „lehet ámítani a százaléklábat számolni sem tudó nagyközönséget”.

Az oktatásszakértő úgy véli, már-már büntetésszerűen srófolnának egyet a követelményeken, szigort mutatva, ez elfogadhatatlan, az eredmény pedig nem a színvonal emelkedése, hanem az érettségit szerzők arányának csökkenése lesz.

Ellenérvként az is felmerült, hogy a szintemelés nem minden intézménytípusban kivitelezhető. Hámori Veronika, a budapesti Fazekas Mihály Általános Iskola és Gimnázium igazgatója az InfoRádióban azt mondta: a gimnáziumok nyilvánvalóan azt mondják, hogy túl kevés a 20 százalék, de a szakközépiskolák már nem egészen így gondolkodnak. "Van olyan iskolatípus, ahol ez értelmes és jó dolog, de akad olyan is, ahol ez nagyon sok gyereknek a kilátástalan jövőjét fogja jelenteni, ezért meggondolandó."

Az előre hozott érettséginek annyi

Az előterjesztés alapján a fentiek mellett a 2013/2014-es tanévtől az informatika, az élő idegen nyelvek és a latin kivételével semmiből nem lehet a tizedik és a tizenegyedik évben érettségizni. 2010 végén Gloviczki Zoltán közoktatásért felelős helyettes államtitkár  ezt az irányt az Eduline-nak többek között azzal magyarázta, hogy megszervezhetetlen, az érettséginek pedig szimbolikus szerepe is van, mert tizennyolc éves korban lezár egy fontos időszakot.

Hernádi Levente

Előrehozott érettségire eddig azok jelentkezhettek, akik már a kilencedik, tizedik vagy tizenegyedik évfolyamban teljesítették az adott tantárgyból a helyi tantervben szereplő követelményeket, és megszerezték a szükséges osztályzatokat is.

A Történelemtanárok Egylete már tavaly januárban jelezte, hogy nem ért egyet az előrehozott érettségi megszüntetésével, a középiskolai tanárok szerint "érthetetlen", miért akarják elvenni az elővizsga lehetőségét azoktól a diákoktól, akik egy vagy több tantárgyból már a tizedik vagy a tizenegyedik évben felkészültnek érzik magukat.

2011 áprilisában a diákparlament is leszavazta az előrehozott vizsga megszüntetését, a középiskolások azzal érveltek, hogy sokkal nehezebb levizsgázni úgy egy tárgyból, hogy az érettségit megelőző egy-két évben már nem tanulják.

Hullanak a nyelvek

A javaslat szerint a jelenlegi huszonnégy idegen nyelv helyett hat világnyelvből, egy klasszikus nyelvből és a nemzetiségek által használt nyelvek közül a magyarországi középiskolában oktatott nyelvekből lehet idegen nyelvi érettségi vizsgát tenni.

Emellett az előterjesztés javasolja a 2013/2014. tanév május-júniusi vizsgaidőszakától az idegen nyelvi érettségi vizsgatárgyak számának csökkentését is. Eszerint a jövőben a vizsgaszabályzat határozná meg - de a korábbi évekhez képest jelentősen korlátozná -, hogy az idegen nyelvek közül melyekből lehetne érettségi vizsgát tenni.

Túry Gergely

Szintén újdonság lesz, hogy először a 2014/2015-ös tanév májusi-júniusi vizsgaidőszakában - a pszichológia választható közismereti vizsgatárgyként szerepel majd a szabályzatban. 2014 májusától utazás és turizmusból viszont csak a kötelezően választott vizsgatárgyon felül, hatodik tárgyként lehet érettségizni. Emellett törlik a választható vizsgatárgyak közül az ábrázoló művészeti geometriát, a magyar népzene alapjait, a hangtani és akusztikai alapismereteket, a hangkultúrát, valamint több művészeti tantárgyat.

A még keményebb jövő

Mivel Hoffmann már 2011-ben is arra hivatkozott, hogy Európában 50 százalékos teljesítményhez kötött az elégséges megszerzése, idén pedig Gloviczki Zoltán közoktatásért felelős helyettes államtitkár is ezzel érvelt, az is valószínűsíthető, hogy a szigorítás nem áll meg a 25 százalékos küszöbnél.

Gloviczki ugyanakkor az Origónak korábban már jelezte, hogy a külföldi példákból okulva csak fokozatosan emelik a határt. Tavaly például a drasztikus szintemelés miatt Romániában majdnem az érettségizők fele, Lengyelországban pedig a negyede bukott meg. A helyettes államtitkár a jövőre nézve annyit mondott: Magyarországon fokozatosan, a felkészülésre elegendő időt hagyva emeli fel az államtitkárság az elégséges szinthez szükséges határt.