Már tavaly felmerült, hogy a Prátert összevonják a közelében lévő Német utcai Németh László iskolával, bár az önkormányzati lap akkor pletykának minősítette az ezzel kapcsolatos híreket. Tavaly augusztusban öt évre nevezték ki a Práter igazgatónőjét, Sinapis-Vermes Klárát, idén márciusban viszont újra terítékre került a kérdés, a képviselő-testület szándéknyilatkozatot fogadott el arról, hogy tárgyalásokba kezd a Práter iskola beolvasztásáról a Némethbe - írja a Magyar Narancs online. A spontán elvándorlást a kerületből, a szegregációt a tervezett összevonás azonban nemhogy nem mérsékli, hanem még növelheti is.

A szülők beadványban tiltakoztak az önkormányzatnál az iskola bezárása ellen: „A nagyszámú hátrányos, illetve halmozottan hátrányos helyzetű gyermeknek különösen fontos volna, hogy eddigi, megszokott környezetükben maradhassanak.” Az önkormányzat azt ígéri ugyan, hogy a Práter változatlan szerkezetben „költözik össze” a Németh iskolával, de ez a kommunikációban erőltetett „összeköltözés” igencsak félrevezető. Amennyiben a szülőket sikerül rábeszélni, hogy nagyjából egységesen átvigyék a másik iskolába gyerekeiket, az osztályok állítólag maradhatnak, de az új iskola vezetését értelemszerűen a jogutód suli veszi át.

Bár Kocsis Máté a testületi ülésen állítólag „arra… kérte az önkormányzatot, hogy a két intézmény dolgozóinak foglalkoztatásáról gondoskodjon, akár a jelenlegi, akár másik kerületi oktatási intézményben”, a felső tagozatos szaktanárok jó részét valószínűleg nem tudja majd foglalkoztatni a Németh, a 29 pedagógusból csak 16-ot tudnak várhatóan átvenni, a bő tucatnyi technikai dolgozóból pedig csak kettőt. A bezárásról szóló előterjesztés egyenesen az átszervezés előnyei között tartja számon, hogy „csökkenhet a vezetői pótlék összege és a pedagógus, valamint a nem pedagógus álláshelyek száma”.

Az önkormányzat számításai szerint az összevonás után közel 100 százalékos kihasználtsággal működne a Németh iskola épülete, a kerület tehát az összevonással eleve lemondana arról, hogy a jövőben javítsa a beiratkozási arányokat, helyük sem marad arra, hogy vonzóbbá tegyék az iskolakörzet lakói számára az általános iskolákat.

Még egy gond, hogy a Práterre is kiterjed az önkormányzat által „közoktatási esélyegyenlőségi program” lebonyolítására elnyert pályázat, melynek kedvezményezettjeként Józsefváros szerződésben vállalta, hogy a projektet a megadott helyszíneken valósítja meg. Ez a szerződéses vállalás nehezen lesz tartható, ha bezárják a Prátert.

Kocsis egy szülői értekezleten arról is beszélt, hogy „2013-ban ez a változás mindenképpen bekövetkezne állami irányítással”, ezért „fontosnak tartja, hogy a szükséges átszervezést a kerületnek kell végrehajtania, mert ők figyelemmel akarják kísérni a gyerekek és a dolgozók érdekeit”. Egy tavaly készült, az önkormányzat közoktatási intézményeinek gazdálkodását átvilágító tanulmány ellenben megállapította, hogy a Német utcai iskolát komolyan át kéne építeni ahhoz, hogy be tudja fogadni a Prátert, míg fordított esetben erre nem volna szükség.

A Németh tornaterme sem alkalmas jelen állapotában arra, hogy két iskola tanulóit is kiszolgálja, a Práter felújított (100 millió önkormányzati forintot lenyelő) tornaterme viszont annál inkább. Nem világos, miért készül az önkormányzat az ellenkezőjét tenni annak, amit a 4 és fél millióért megrendelt tanulmány javasol, hogyan vág össze a gazdasági racionalizálás szándékával az átépítés költségeinek vállalása. A práteres szülők sem értik, mi szól a Német utcai épület mellett, amelynek ebédlője ablaktalan és kicsi, folyosói szűkebbek, termei kevésbé világosak, mint a Práteréi.

Meg nem erősített hírek szerint a Práter elhagyott épületébe a kerület másik részéről beköltözne egy szakképzést is folytató alapítványi középiskola, az ő helyükre pedig a Nemzeti Közigazgatási Egyetem valamelyik részlege érkezik állítólag a tervek szerint.