A TI szerdán Brüsszelben, az Európai Parlament székházában tartott tanácskozás kezdetén hozta nyilvánosságra jelentését, amely 25 európai ország - köztük Magyarország - vonatkozásában tekinti át a korrupció jelenségét, az azzal kapcsolatos tendenciákat.

A jelentés egyik megállapítása, hogy a Cseh Köztársaságban, Magyarországon és Szlovákiában a 2004-es EU-csatlakozás óta romlott a korrupció elleni küzdelem eredményessége. E három országban viszonylag fejlettek ugyan a jogi keretek, de sok probléma jelentkezik a korrupció elleni előírások és reformok megvalósításakor - olvasható a dokumentumban. Magyarországot illetően a TI-jelentés arra a következtetésre jutott, hogy az új jogszabályok meghozatala következtében súlyosan sérültek a fékek és ellensúlyok. 

"Ezen túlmenően az alkotmányos változtatási folyamat széles körű bírálatban részesült, mert hiányzott az átláthatóság és az érdemi konzultáció. Ma még nem látható, mi lesz a hosszú távú hatása ennek az új alkotmányos rendnek a magyarországi integritási keretekre, de a kezdeti jelek aggodalomra adnak okot" - áll a Transparency International jelentésében.

Az általános tanulmány közzététele utáni vitában Alexa Noémi, a TI Magyarország ügyvezető igazgatója elmondta: amíg Európában a számvevőszék, az ügyészség, az alkotmánybíróság és az igazságszolgáltatás az integritás viszonylag erős pillérének számít, addig Magyarországon - és ez visszalépésnek számít a 2007-ben készült TI-értékelés óta - ezeknél az intézményeknél felmerül a jelentős befolyás kockázata. 

Példaként említette, hogy az Állami Számvevőszék elnöke korábban a Fidesz frakcióvezető-helyettese volt, hogy az Alkotmánybíróság 15 tagjából kettő szerinte egyértelműen a jelenlegi kormánypárthoz köthető, valamint hogy az adatvédelemért és az információszabadságért felelős hivatalból az adminisztráció részévé váló hivatal lett - bármennyire is biztosítja függetlenségét a törvény. Kritikus pontnak nevezte az igazságszolgáltatás kérdését, kitérve egyebek közt az Országos Bírósági Hivatal elnökének kiterjedt jogkörére, és arra, hogy másfél hónapja várják a törvénymódosítást.

A kontrollintézmények rendszerének meggyengülése - mondta Alexa Noémi - lehetővé teszi azt, hogy különböző egyéni érdekek befolyásolják a döntéshozást, a politikát, és az állam különböző érdekcsoportok fogságába kerülhet. Szerinte a korrupció elleni fellépésre hivatott intézményrendszer Magyarországon annyira gyenge, hogy az veszélyezteti az EU-források hatékony felhasználását.

A TI Magyarország ügyvezető igazgatója kitért arra, hogy bár a magyar médiatörvény körüli viták közismertek, Magyarországon az oknyomozó újságírók rendben teszik a dolgukat. Így - sorolta a példákat - ráirányítják a figyelmet a rengeteg közpénzt elnyerő cégcsoportokra, arra, hogy az agrártámogatások elosztása is bizonyos köröknek kedvez, valamint hogy a dohányforgalmazásról szóló törvény úgy íródott, hogy egy cégnek a vezetője nagyon aktívan részt vett benne, és az akkori kormánypárti frakcióvezető ebben semmi kivetnivalót nem talált. 

Pozitívumként említette Alexa Noémi azt, hogy megerősítették Magyarországon az ügyészséget a korrupciós esetek mélyebb feltárása érdekében. A kormány - tette hozzá - meg szeretné teremteni a közérdekű bejelentők védelmének intézményrendszerét, és elvileg törekszik a lobbyszabályozásra is, amire, mint megjegyezte, nagyon nagy szükség lenne. Úgy vélekedett ugyanakkor, hogy a kormány korrupcióellenes törekvései csak a központi adminisztrációra összpontosulnak, így a párt- és kampányfinanszírozás kérdését, az üzlet és a politika összefonódásából adódó korrupciós kockázatot nem kezelik.

Azt, hogy a TI kiszállt a párt- és kampányfinanszírozásról szóló törvényelőkészítő egyeztetésből, Alexa Noémi az MTI-nek adott külön nyilatkozatában így indokolta: a kormányoldal, miután aláírt egy nyilatkozatot, az egészet kirakatfolyamattá tette, "nem nagyon jelentek meg azokon az egyeztetéseken, ahol a tartalmi részleteket dolgoztuk volna ki", a kezdeményezés így megbukott.