Két fideszes és öt jobbikos képviselő javaslata alapján az illetékes miniszternek akkor kell 2013. január 1-jétől megszüntetnie a nyugdíjpótlék folyósítását, ha az abban részesülő részt vett 1945 és 1949 között a demokratikus államberendezkedés felszámolásában, illetve az 1956-os forradalom leverésében és a megtorlásokban.

Ugyanez vonatkozik azokra, akik 1948 és 1990 májusa között végzett titkosszolgálati tevékenységük, abban az időszakban betöltött állami vezetői tisztségük vagy az állampártban, illetve a Kommunista Ifjúsági Szövetségben (KISZ) ellátott vezető tisztségük miatt érdemtelenek a nyugdíjpótlékra.

Az indoklás szerint huszonegy évvel ezelőtt felülvizsgálták a nyugdíjprivilégiumokat, de olyanok is megtarthatták kiegészítésüket, akik az 1990 előtti rendszerben végzett tevékenységük miatt méltatlanok rá. A javaslatot a Jobbik és az LMP is megszavazta.

A jogosultság felülvizsgálatában öttagú szakértői bizottság vesz majd részt, ennek tagjait a miniszter jelöli ki, és döntéseit négy tag egyetértésével hozza. A testület a nyugdíj-kiegészítés megállapítására vonatkozó iratok vizsgálatán túl adatokat kérhet az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárától és más levéltáraktól is.

A parlament mostani döntésével azon a törvényen módosított, amely kimondta: nem részesülhet politikai indokú nyugdíjkedvezményben, illetve juttatásban az, aki részt vett az 1956-os forradalom leverésében.

A Ház már két éve tárgyalni kezdett az állampárti vezetők nyugdíj-privilégiumainak megszüntetéséről. A Jobbik 2010 júliusában azt javasolta: az előző rezsim állami és pártvezetőinek az e tevékenységükért járó nyugdíjuk megállapításakor havi jövedelmük egy százalékát vegyék csak figyelembe, a csökkentett nyugellátás azonban ne lehessen kevesebb a mindenkori legkisebb öregségi nyugdíj felénél. A kiemelt nyugdíjak csökkentésével keletkezett többletforrásokat a szocialista rendszerek áldozatainak, illetve az áldozatok családtagjainak támogatására fordította volna az ellenzéki párt.

Az indítványt a parlament 2010 novemberében tárgyalta, de a Jobbik azóta hiába kérte több mint kéttucatnyi alkalommal az Országgyűlésben a napirend kiegészítését és a vita folytatását.

A kormány nevében Halász János államtitkár az akkori vitában arról beszélt: a javaslat céljait támogatják, de az indítvány alkalmatlan azok elérésére. Emlékeztetett, hogy az Országgyűlés már 1991-ben elrendelte a tényleges nyugdíj-privilégiumok visszavonását, lehetővé vált azonban, hogy egyes nyugdíj-kiegészítéseket pótlékká alakítsanak, és ez akár olyanok esetében is megtörténhetett, akiknek tevékenysége nem összeegyeztethető a demokratikus értékrenddel.

A most elfogadott javaslat ezen pótlékok felülvizsgálatát célozza.