Habár a felnőtt magyar lakosság véleménye alapján összességében az ország lakosságának közel fele cigány, zsidó, határon túli magyar, kínai, arab vagy afrikai származású, ez a tényleges arány a különböző tudományos becslések szerint összesen körülbelül 15 százalék, vagyis mindegyik csoportot jelentős mértékben felülbecslik a válaszadók.

A kutatás során válaszadóknak maguktól kellett megbecsülniük, hogy vajon a 10 milliós lakosság hány százalékát alkotják a fenti csoportok tagjai, és ennek következtében extrém magas válaszok is születtek. Ha ezeket a véleményeket vennénk alapul a lakosság társadalomképének megrajzolásához, akkor azt a megállapítást tehetnénk, hogy az emberek tulajdonképpen kisebbségben látják a vizsgált csoporttagsággal nem rendelkező társaikat, azaz jórészt saját magukat Magyarország lakosságán belül.

Az első felindulásból született, és extrém módon magas arányokat mutató válaszok azonban jellemzően kevésbé a tényleges észleletet, mint inkább a válaszadó azon véleményét fejezik ki, hogy az adott csoportba tartozókból szerinte „túl sok” van az országban. A válaszadók összességében úgy érzékelik, hogy a többségi társadalom tagjai valójában alig-alig vannak többségben Magyarországon.

A kérdezettek között sorrendben leginkább a cigány, a zsidó és a határon túli magyarok magyarországi arányának becslésében mutatkozik nagyobb fokú szóródás. Az említett három csoport esetében jelentősebb mértékű azoknak a válaszadóknak a hányada, akik szerint a 10 százalékot is meghaladják ezen csoportok Magyarországon belüli arányai. A kínaiak, az arabok és az afrikaiak részesedésének megbecslésében már nagyobb konszenzus látható a lakosságon belül: 10-ből 7 megkérdezett véli úgy, hogy ez utóbbi három csoport tagjai a magyarországi népesség legfeljebb 10 százalékát teszik ki.

Egyedül a határon túli magyarok arányának megbecslésében találhatunk különbséget az egyes pártok szimpatizánsai között: a Jobbik-szavazók valamivel alacsonyabbra becsülik ennek a csoportnak az arányát a többi párt szavazóihoz képest.

A vizsgált csoportok tagjainak személyes ismerete a kínaiak, az arabok és a zsidók arányának becslésében befolyásolja a kérdezetteket: azok, akiknek van ilyen ismerősük, rendre kissé magasabbra becslik az említett csoportok lakosságon belüli arányát.

Mindezek mellett úgy tűnik, hogy a kérdezettek társadalmi-gazdasági helyzetétől függ leginkább az, hogy magasabbra vagy alacsonyabbra becsüli valaki az egyes csoportok lakosságon belüli arányát. A magasabb iskolai végzettségűek és a jobb anyagi helyzetűek, ha kevéssel is, de jellemzően szignifikánsan alacsonyabb százalékot tippeltek az említett csoportok aránya kérdésében, mint a kevésbé iskolázott, kevésbé jó anyagi helyzetű válaszadók.