Gúr Nándor, az Országgyűlés foglalkoztatási és munkaügyi bizottságának elnöke, az MSZP alelnöke vasárnapi sajtótájékoztatóján arról beszélt, hogy költségesebb lett az iskolai oktatás, szinte lehetetlenné vált a hátrányos helyzetűek felsőoktatásba jutása, a pályakezdőket pedig arra ösztönzi a bérrendszer, hogy ne maradjanak az országban.

A szocialista politikus bírálta, hogy mindeközben a munkavédelmi tervről szóló kiadványban az olvasható, megvédik a munkahelyeket és mértékadó módon növelik a minimálbért.  „A kérdés felmerül, szabad-e úgy hazudni, hogy azt a mások által befizetett adóforintokkal teszi meg akárki?” – vetette fel Gúr Nándor. Hozzátette, hogy ítélkezni nem akar, de szerinte kérdéses, hogy nem bűncselekményről van-e szó?

Az MSZP alelnöke kifogásolta, hogy a devizahitelesek kimentése azokról szólt, akiknek egyébként volt 10-20-50 millió forintjuk, a rezsiköltségek befagyasztása pedig nem vonatkozott a benzinárakra, noha sokaknak a gépjármű szükséges a munkába járáshoz.

A minimálbér bruttó összegének emelése a munkáltatóknak jelent többletjárulékot, a munkavállalók számára nincs haszna, ráadásul vásárlóértéken 15 százalékkal kevesebbet ér - mondta.

Gúr Nándor a nyugdíjak reálértékének megőrzéséről azt vetette fel, hogy mintegy egymillió embert megfosztottak a juttatástól, és helyette ellátást kapnak, amelyre nem kell garanciát vállalni.

Az államadósság csökkentésével összefüggésben úgy vélte: csaknem 3000 milliárd forintot "koboztak el" az emberektől, és ha ennek felét adósságcsökkentésre fordították, akkor a hiánynak 6-8 százalékkal kevesebbnek kellene lennie, a különbség azonban alig mérhető.

Az ellenzéki politikus kijelentette: pártja arra készül, hogy csak olyan vállalásokat tegyen, amelyekkel helyt tud állni a 2014-es választások után, és kiváltképp a rászorult, magukért tenni akaró embereken segítene, méltányosan, a szolidaritás jegyében.

Selmeczi Gabriella, a Fidesz szóvivője reagálásként közölte, ahhoz, hogy ne maradjon sérülékeny Magyarország gazdasága, a jelenlegi 4 millió helyett 5-5,5 millió magyar munkavállalóra és adófizetőre van szükség a következő egy-két évben. Ráadásul a különböző felmérések is azt mutatják, hogy ma az embereket leginkább a munkahelyek megőrzése, illetve újak létrehozása érdekli. Egy ilyen helyzetben Munkahelyvédelmi Akciótervet létrehozni Selmeczi szerint nem lehetőség, hanem kötelesség. Aki nem ismeri fel ennek fontosságát, az nincs tisztában az európai válság természetével, a magyar gazdaság és az emberek helyzetével. A miniszterelnök által meghirdetett Munkahelyvédelmi Akcióterv alapos, átgondolt és a szakértők illetve az érintettek szerint is meghozhatja a várt sikert.