A Magyarországon fogva tartott, Gurgen Margaryan örmény állampolgár 2004-es megöléséért életfogytig tartó szabadságvesztés börtönbüntetésre ítélt Ramil Sahib Safarov azerbajdzsáni állampolgár – az elítélt személyek átszállításáról szóló 1983-as strasbourgi Európai Egyezmény alapján – átszállítását kérte Azerbajdzsánba a kiszabott büntetés letöltése céljából – írta pénteki közleményében a KIM.

Az azerbajdzsáni igazságügyi minisztérium tájékoztatása szerint a Magyarországon meghozott büntető ítélet alapjául szolgáló cselekmény az azerbajdzsáni büntető törvénykönyv szerint is bűncselekmény, amely életfogytig tartó szabadságvesztéssel büntethető – tette hozzá a KIM.

Az azeri minisztérium arról is tájékoztatta a KIM-et, hogy Safarov ítéletét nem alakítja át, hanem az ítélet végrehajtását közvetlenül folytatja a magyar ítélet alapján – írta a minisztérium közleménye. Ennek ellenére az azeri APA hírügynökség azt közölte pénteken, hogy hazaérkezése után Safarov kegyelmet kapott Ilham Alijev elnöktől és már szabadon is engedték.

Ramil Safarov

Dudás Szabolcs

Az egyezmény szerint, amelyre a KIM hivatkozik, az egyik fél területén elítélt személy a kiszabott büntetés letöltése céljából a másik fél területére átszállítható. Az elítélt kérheti akár az ítélkező államtól, akár a végrehajtó államtól, hogy az egyezmény alapján szállítsák át – idézi fel a szabályokat a tárca.

A KIM mostani közleménye szerint az azeri állam illetékes hatóságainak folytatniuk kell a büntetés végrehajtását, vagy bírósági, illetőleg államigazgatási eljárás keretében át kell alakítaniuk az ítéletet a végrehajtó állam határozatává. A végrehajtás folytatása esetén a végrehajtó állam kötve van az ítéletnek az ítélkező államban meghatározott jogi természetéhez és időtartamához.

A minisztérium annak ellenére adta át a férfit Azerbajdzsánnak, hogy korábban tizenhárom örmény civil szervezet kérte, ne adják ki a hadnagyot. A szervezetek akkor felidézték, hogy a gyilkosság egy NATO-rendezvény idején történt 2004 elején. Az emberölési ügyet több mint két évig tárgyalta a bíróság, az örmény civilek szerint a bíró és az ügyészség tökéletesen végezte munkáját, a magyar és európai jogi normák betartásával. Safarov később a börtönben rátámadt az őrségre, emiatt újabb eljárást indítottak ellen – tették hozzá.

A civilek nyílt levelükben azt is írták, hogy szerintük egyre nő az idegengyűlölet Azerbajdzsánban, főleg az örmények iránt, és ezt az Európai Bizottság egyik 2011-es jelentésében is megállapították. Emlékeztettek az azeri elnök egyik beszédére, amelyben az örményeket Azerbajdzsán első számú ellenségének nevezte. Safarov ügyvédje pedig azt mondta védence budapesti tárgyalásán, hogy Azerbajdzsánban nem számít gyilkosságnak egy örmény megölése – idézték fel.

Azerbajdzsán kezdettől fogva próbálta elérni Safarov kiadatását, a férfi nemzeti hőssé vált ugyanis hazájában. Még az azerbajdzsáni ombudsman is azt nyilatkozta korábban, hogy Safarov a fiatalok példaképe lehet. Magyarország azonban az elmúlt nyolc évben elutasította a kiadatást, a török és azeri pártok kitartó próbálkozása ellenére – emlékeztetnek.

Safarov 2004 februárjában egy hipermarketből beszerzett baltával megölte örmény hallgatótársát Budapesten, a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem Hungária körúti kollégiumában. Állítólag azért végzett Gurgen Margaryannal, mert korábban provokálta őt, és meggyalázta nemzeti jelképeit. Safarovot 2007-ben életfogytig tartó börtönre ítélte a magyar bíróság, legkorábban harminc év múlva szabadulhatott volna itthon.