Schmitt Pál volt köztársasági elnök a hétvégi Nemzeti Vágtán nyilatkozott a Hot! magazin riporterének. Egyebek mellett azt mondta a cikk szerint, hogy elkezdte az iskolát, hiszen megfogadta, hogy a mai feltételeknek megfelelő doktorit tesz le. "Publikálnom kell szakfolyóiratokban, most ezeket a cikkeket írom" – tette hozzá.

Az Index a volt államfő esetleges hallgatói jogviszonyáról érdeklődött a Semmelweis Egyetemnél, de onnan az a válasz érkezett, hogy Schmitt Pál nem áll hallgatói jogviszonyban az intézménnyel.

A hvg.hu január 11-én írta meg, hogy az államfő kisdoktori dolgozatából mintegy 180 oldal szinte szó szerinti egyezést mutat Nikolaj Georgiev bolgár sportkutató egy másik, 1987-ben hasonló címmel készített francia nyelvű tanulmányával. Egy héttel később azt is feltártuk, hogy ezenfelül 17 oldal Klaus Heinemann német professzor 1991-ben megjelent tanulmányának fordítása.

A Semmelweis Egyetem szenátusa ezután kezdte vizsgálni Schmitt Pál doktoriját, majd március 29-én bejelentették, elveszik a köztársasági elnök doktori címét. 

Schmitt Pál április 2-án jelentette be lemondását az államfői posztról a parlamentben. Később bírósághoz fordult a doktori fokozatát visszavonó döntés miatt.

A volt köztársasági elnök először a lemondása előtt három nappal adott tévéinterjúban fogadta meg, majd a lemondását bejelentő parlamenti beszédében is azt mondta, hogy doktori fokozatot fog szerezni. „Most, 70 évesen be fogom bizonyítani, hogy képes vagyok egy mostani, nagyon nehéz kritériumoknak megfelelő dolgozatot, egy úgynevezett PhD-dolgozatot írni” – fogalmazott.

Május végén, amikor lejárt a jelentkezési határidő a Semmelweis Egyetem doktori iskolájának PhD képzésére, Kiss Norbert, Schmitt Pál volt hivatalvezetője kitérő választ adott arra a kérdésre, hogy a volt államfő beadta-e jelentkezését.

Ha Schmitt az úgynevezett képzés nélküli fokozatszerzést választja, arra bármikor lehet jelentkezni. Ilyenkor az egyetem doktori szabályzata szerint a doktorandusz egyből a fokozatszerzési eljárásra jelentkezik, témavezető irányításával felkészül a doktori szigorlatra, elkészíti az értekezését, és felkészül a védésre. Sok ideje nincsen: a képzés nélküli fokozatszerzőnek a jelentkezés után egy éven belül be kell adnia a doktori értekezését. Ráadásul a publikációs követelmények náluk még szigorúbbak, mint azoknál, akik képzésre is járnak - emlékeztetnek az Index cikkében.