Kósa Lajos arról beszélt, hogy a korábbi választási rendszer több pontja alkotmányellenes volt, és annak alapján nem lehetne megszervezni a 2014-es voksolást. Ezt azzal indokolta, hogy kiterjesztették a szavazati jogot, de nagyjából félmillió, választásra jogosult határon túli magyar állampolgárnak nincs magyarországi lakcíme, valamint több százezren vannak azok is, akik itteni lakcímük ellenére külföldön élnek, és számukra is biztosítani kell a részvétel lehetőségét.

A választási eljárás átalakításának másik céljaként a csalások megakadályozását nevezte a fideszes politikus. Véleménye szerint a 2002-es választást a visszaélések döntötték el a szocialisták javára, és azok a 2006-os eredményt is befolyásolták. Hozzátette: a most javasolt változtatások - mindenekelőtt a feliratkozás - meggátolják majd a láncszavazást, valamint azt, hogy "gulyást osszanak a cigánysoron vagy bárhol" a szavazás napján, amivel szerinte főként az MSZP élt. Kósa Lajos elmondta, a kormányoldal nagy kampánnyal készül a regisztrációs időszakra, hogy minél többen iratkozzanak fel.

Karácsony Gergely ezzel szemben szükségtelennek tartotta a regisztráció bevezetését azoknál, akik Magyarországon élnek, és szerinte erre a Fidesz sem hozott elfogadható érvet. Az LMP frakcióvezető-helyettese kiemelte: példátlan, hogy egy országban a jól működő népesség-nyilvántartás ellenére feliratkozáshoz kössék a választási részvételt. Szerinte ráadásul az egyik legszigorúbb regisztrációs rendszer jöhet létre, hiszen a szavazás napján nem lehet majd feliratkozni, a regisztrációt pedig négyévente meg kell újítani.

Az LMP-s politikus szerint az új szabályozás a tervezett alkotmánymódosítás ellenére is alaptörvény-ellenes lehet, nemzetközi egyezményeket sérthet. Ezt azzal magyarázta, hogy az alapjogok korlátozásához legitim cél szükséges, ami szerinte nem áll fenn, amikor a magyarországi lakóhellyel rendelkezők választójogát feliratkozáshoz kötik.

Kitért arra is, hogy bár Kósa Lajos tényként említette a múltbeli választási csalásokat, szavazatvásárlás miatt - mint mondta - a rendszerváltás óta csak a fideszes Papcsák Ferenc 2002-es kampányfőnökét ítélték el.

Karácsony Gergely ugyanakkor elismerően szólt a tervezett új ajánlási rendszerről, amely szerinte jobb az eddiginél. Kósa Lajos viszont jelezte, a törvényjavaslatnak épp ezzel a pontjával nem ért egyet, ő támogatta volna az ajánlószelvények fenntartását, de kisebbségben maradt a pártjában, ahol épp az LMP javaslatára döntöttek a cédulagyűjtés megszüntetéséről.

Belső hatalmi harcok

Az LMP-s politikus szerint a választási rendszer átalakításában tapasztalható Fideszen belüli ellentmodások (míg Kósa Lajos a kopogtatócédulák megtartása mellett volt, mások azt leszavazták) egyértelműen jelzik a kormányzó párton belüli hatalmi harcot. Karácsony épp ezért úgy látja, politikai szándék van a választási rendszer átalakítása mögött, főleg ami a választókerületek átalakítását illeti.

Kósa erre úgy reagált: álságos így érvelni, hiszen egy politikai testület csak politikai döntést tud hozni.

Arra a felvetésre, hogy az előzetes regisztráció kérdésében miért nem tartottak népszavazazást, Kósa azt mondta: alkotmányos kérdésben nem lehet népszavazást tartani, és egyébként is nagyon alacsony lett volna a részvételi arány, mert a népszavazás egy nem túl jól működő intézmény ma Magyarországon.

Karácsony Gergely viszont azzal felelt erre, hogy ha a feliratkozás bevezetése miatt lehet módosítani az alaptörvényt, akkor azért is lehet, hogy az emberek véleményt mondhassanak a regisztrációról.

A vita alatt a teremben felbukkant Sütő Kálmán, a magát munkanélküli politológus elemzőként aposztrofáló férfi, aki a résztvevők között szétosztott egy feljelentést Orbán Viktor ellen, akit hűtlenséggel vádolt meg a Safarov-ügyben.