Nem véletlenül nyitotta újra a választási eljárási törvény vitáját a Fidesz: miközben kedden késő este mindenki az amerikai elnökválasztásra figyelt, a kormánypárt képviselői újabb három módosító indítványt nyújtottak be a sokat vitatott törvényhez. Ráadásul a szerda délután várható, újra megnyitott vita végéig még érkezhetnek újabb módosítók, így egyáltalán nem lehetetlen, hogy tovább formálódik a törvény.

Az alkotmányügyi bizottság a múlt héten nyújtott be a törvényjavaslathoz egy 227 pontból álló módosító javaslatot. Ebből azonban máris kihúznának egy fontos változtatást, azt a szabályt, amely szerint az önkormányzat munkatársainak minden választópolgárt fel kell keresnie, és ez a kopogtatás is lehetőséget biztosítana a regisztrációra is. Egy vezető fideszes politikus szerint az ötletet az önkormányzatok fúrták meg, mert állítólag tízezer embert kellene felvenniük a megoldásához.

A múlt heti módosító csomag egyik pontja úgy rendelkezik, hogy nem csak az a polgár ajánlhat képviselőjelöltet, aki már regisztrált a névjegyzékbe, hanem bárki, aki egyébként az adott választókerületben választójoggal rendelkezik. Ehhez csatlakozik a fideszes Vas Imre, aki a korábban megállapított 200-ról 500-ra emelné az országgyűlési képviselőjelöltséghez szükséges aláírások számát.

Stiller Ákos

Egy módosító, két változatban

Vas Imre és párttársa, Puskás Imre közt valószínűleg kommunikációs problémák támadtak, mivel mindketten benyújtották lényegében ugyanazt a módosító indítványt, amely egy új, a választási kampányról fejezettel egészítené ki a jogszabályt. A két módosító lényegében azonos, de részleteiben helyenként ellentmond egymásnak: mintha ugyanannak a dokumentumnak két változata lenne. Árulkodó az is, hogy a Puskás-féle verzió aljára nem nyomtatták, csak kézzel írták oda a képviselő nevét.

A két módosító közös nevezője, hogy kitiltaná a választási hirdetéseket a kereskedelmi médiából, csak a közszolgálati csatornákon lehetne hirdetéseket sugározni. A közszolgálati média ezért nem kérhetne pénzt, egyenlő feltételeket kellene biztosítania és a Nemzeti Választási Bizottság határozná meg, hogy mikor kell leadni a reklámokat. Vas Imre javaslata azt is kimondaná, hogy a reklámok összes műsorideje a parlamenti választás esetében nem lehet több mint 10 óra, az EP-választás esetében pedig 5 óra.

Vas Imre – az indoklásban a francia példára hivatkozva - odáig menne, hogy kimondaná: internetes sajtóban tilos kampányolni. Mindkét képviselő előírná ugyanakkor, hogy a sajtóban csak szabott, nyilvános árlisták alapján adhat a reklámfelületet a pártoknak, kizárva ezzel azt a lehetőséget, hogy egyes pártok jelentős kedvezményt kapjanak a hozzájuk közel álló lapoktól. A köztéri plakáthelyekre ez a szabály nem vonatkozna, viszont a Puskás-féle változat szerint minden plakát minden változatát regisztráltatni kellene a Nemzeti Választási Irodánál.

Lesz is kampánycsend, meg nem is

Mindkét képviselő megszüntetné a korábban állandó vitákat kiváltó kampánycsendet, a kampány lényegében az urnazárásig tartana. Fennmaradnának azonban bizonyos korlátozások: a Puskás-féle verzió szerint „a szavazás napján 0 órától”, a Vas-féle változat szerint „a szavazást megelőző 48 órában” már nem lehetne közzétenni politikai reklámokat. A Vas-féle verzió szerint a szavazás napján már nem lehetne választási gyűlést tartani.

Puskás a választás napján megtiltana minden, „a választópolgárok választói akaratának befolyásolására alkalmas egyéb információ” közzétételét, vagyis a médiában fennmaradna a kampánycsend. A képviselő megtartaná azt a szabályt is, hogy az internetes portálok címlapjáról el kell távolítani a politikai híreket. A szabályok megsértőire a módosító javaslat szerint bírságot is ki lehetne szabni, ami országos sajtó esetében a minimálbér százszorosára (9,3 millió forint) rúghatna.

„A szavazás napján választási gyűlés nem tartható” – mondaná ki a Vas-féle verzió. Mindkét változatban szerepel, hogy a közterületi kampányt – amit egyik képviselő sem tiltana meg, még a választás napján sem – csak a szavazóhelyiségek bejáratától 150 méternél távolabb lehet folytatni. Előre borítékolható, hogy emiatt 2014-ben mérőszalagokkal felfegyverkezett aktivisták jelennek majd meg a szavazókörök környékén, hogy ellenőrizzék, megvan-e az előírt távolság.

Szavazóhelyiség előtt az Egyesült Államokban

AFP / Mladen Antonov

Mindkét képviselő megtiltaná, hogy a választás előtti héten közvélemény-kutatási eredményeket hozzanak nyilvánosságra. Mindketten szabályoznák a közvetlen kampányt, de Vas Imre csak távirati stílusban, míg Puskás verziója jobban kifejti, hogy mit tehetnek meg a pártok a választók adataival. Aki nem tiltotta meg, hogy kiadják a nevét és a címét, az levelekre számíthat, aki viszont kifejezetten hozzájárult az adatkezeléshez (például egy korábbi aláírásgyűjtés során), az telefonhívásokra, SMS-ekre és személyesen kopogtató aktivistákra is számíthat.

Pénzről csak jövőre

Egyik módosító indítvány sem tartalmaz viszont előírásokat a pártok és a kampány finanszírozására. Egy vezető fideszes politikus a hvg.hu_nak azt mondta: letettek arról a korábbi elképzelésről, hogy a választási eljárási törvényben szabályozzák ezt a kérdést. A kampányfinanszírozásról külön törvény készül majd, de ezt az idén már biztosan nem nyújtják be.

Értesüléseink szerint a kormánypártok más ügyben is meggondolták magukat, és nem kérnek előzetes normakontrollt az Alkotmánybíróságtól a törvény két hét múlva esedékes zárószavazása után. Rogán Antal frakcióvezető érdeklődésünkre azt mondta: szeretnék, ha az Ab véleményezné a jogszabályt, de a frakcióban az az álláspont, hogy rosszul nézne ki, ha maguk kérnének vizsgálatot a saját törvényükről.